Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IX. A NÉPOKTATÁS ÉS GYERMEKVÉDELEM
14,00—18,00 ismét tanítás 2 ötperces szünettel, 18.00—19.30 vacsora (leves és kenyér), 19,30—20,30 foglalkozás a családszobában. Minden szombaton heti vizsga, vasárnap délelőtt istentisztelet, délután pedig játék és séta volt a program. Tavasszal, nyáron és kora ősszel a mezei munkákhoz igazodott a napirend is, természetesen ekkor is volt tanítás és tanulás is. A tanítás csak a legsürgősebb mezei munkák idején maradt el. Az első évet az intézet gazdaságilag is eredményesen zárta 34 309 forint 65 krajcár bevétellel és 12 344 forint 92 krajcár kiadással. 32 Az intézet híre és jelentősége túlnőtt a megye határain. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1871. évi, az országgyűlés elé terjesztett jelentésében a legnagyobb elismeréssel szólt a szeretetház tevékenységéről. ,,. . . A szegény, árva és erkölcsileg elhanyagolt gyermekek nevelése és a kézi munka általi tanítására szervezett e hazai második kísérlet, mint említem biztosítva van, hogy fennmaradjon, . . . támogatása nemcsak erkölcsi, hanem önérdekünkből folyó mulaszthatatlan kötelességünk. Ez erkölcsi kötelességnek fel kell közöttünk nevelkedni, s a munkásságot e téren oda fejleni ki, hogy társadalmi úton ily intézetek legalábbis minden megyében egy, mielőbb létrejöhessenek és virágzásnak indulhassanak. A legfőbb tényező, a tanító neveléséről a b. füredi szeretetházban már gondoskodva van, nincs tehát egyéb hátra, mint vidékenként, sőt nagyobb városainkban is felébreszteni az emberbaráti szeretetet és buzgóságot, s összetenni a sokaság filléreit az elhagyott szegény gyermekek és árvák nevelésére . . ." 33 1872-ben a Néptanítók Lapjában, a lap főszerkesztője, Mayer Miksa írt figyelemre méltó cikket a szeretetházról. Elsősorban az intézet jó közszellemét dicsérte, azt, hogy egy-egy családban szinte minden gyerek arra törekszik, hogy a család legjobb, leghasznosabb tagja legyen és ezért az intézetben ismeretlen fogalom a büntetés. Kiemelte Balatonfüred lelkes támogatását is. 34 Az 1872-es VKM-Jelentés szerint a képezdei növendékek száma 9, a tanulóké pedig 28 volt. A személyzet jelentősen bővült. A képezdében már 4 tanár dolgozott. A technikai személyzetet illetően a szakácsnő és vincellér mellett már egy gazdaasszony is dolgozott, sőt egy szolgálóval és egy szabóval is találkozhatunk. 35 A tanítóképzős növendékek az első vizsgát 1873. április 8-án tették le és kaptak tanítói oklevelet. Közülök 3 az intézetben maradt, mint családtanító, 3 Tót-Lipcsére ment menházi nevelőnek, 3 pedig népiskolai tanító lett. 38 Találunk adatot az intézetből kilépett közönséges növendékek elhelyezkedésére is. 1878-ban például négy 16 éves növendék hogy ta el az intézetet, ezek közül egy pék, egy mészáros, egy suszter és egy pedig könyvkötő kívánt lenni. :n VKM-Jelentés 1870/71. 113. 1. 3 3 U. O. 34 NL. V. évf. 7. sz. 1872. febr. 15. 106. 1. ^ VKM-Jelentés 1872. 67. 1.
