Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IX. A NÉPOKTATÁS ÉS GYERMEKVÉDELEM
Az intézet ezért tisztelettel felkérte az iparosokat, hogy e gyerekek további tanítását és taníttatását vállalják. 37 Az 1880'81-es tanévben az intézet már, mint rendes 6 osztályú elemi és 3 osztályú felsőnépiskola működödtt, 61 növendékkel (3 családban), többféle nemzetiségből (46 magyar, 1 német, 2 román. 12 szlovák). Az érdekes az, hogy ekkor 18 bejáró növendéke is volt az intézetnek. Ekkor készült el az első összesítő statisztika a kikerült növendékekről, azok sorsának további alakulásáról. Így az 1880. év végéig kibocsátott 55 növendékből 6 okleveles tanító, 7 vincellér 3 hivatásos katona, 4 iparossegéd, 18 iparosinas, 2 kereskedőinas, 2 tanítóképzős növendék, 1 ipariskolai tanuló, 7 vinecellérnövendék és 5 bányásziskolai tanuló lett. 38 A szeretetház töretlen fejlődésében az első válság 1887-ben következett be. Ennek oka az elégtelen anyagi ellátottság volt, ami az intézet munkáját olyanynyira akadályozta, hogy az igazgatótanács lemondott. Az intézetet csak a minisztérium gyors közbelépése mentette meg a csődtől. Trefort a VKM költségvetésből történő támogatásról biztosította az intézetet. 39 1890-ben aztán sor került az államosítására is. Az államosított intézet igazgatója Kanovics József lett/' 0 1910-ben a Magyar Paizs méltatta a szeretetház 40 éves tevékenységét. Ebből tudjuk, hogy e 40 év alatt 504 növendéket bocsátott ki, ebből 151 volt zalamegyei. A méltatás külön kiemelte azt az alapvető vonást, hogy itt vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül valamennyi gyerek nevelésével és oktatásával egyformán törődnek. Az államosítás után 1892-ben az intézet neve is változott, az új név: Balatonfüredi Állami Erzsébet Szeretetház (Rudolf trónörökös árvájának nevéről). 44 2. Társadalmi gyermekvédelem A hazai gyermekvédelem történetében a korábbi spontán tevékenység a századforduló táján vált egyre tervszerűbbé, országosan is összefogottá, 1901ben született meg a gyermekvédelmet szabályozó 1901. évi VIII. és XXI. tc. 1 A zalai néptanítók első ízben 1899-ben, a megyei tanítótestület ülésén foglalkoztak az általánosságon túl, konkrétan a gyermekvédelemmel. A január 12-én, Nagykanizsán tartott választmányi ülésen Szalay Sándor, a tanítótestület elnöke bemutatta a Nemzetközi Gyermekvédő Egyesület átiratát, amelyben a tanítótestületet az egyesületbe történő belépésre kérte fel. A választmány 37 Zala (Zalaegerszeg) V. évf. 24. sz. 1878. jún. 12. 3. 1. 38 VKM-Jelentés 1879/80. 691—692. 1. 33 Zalamegye. VI. évf. 5. sz. 1887. jan. 30. 3. 1. 40 Zalamegye. IX. évf. 46. sz. 1890. nov. 16. 3. 1. 41 Magyar Paizs. XI. évf. 47. sz. 1910. nov. 24. 2. 1. 42 U. o. 1 Járó Miklósné: Adalékok a hazai gyermekvédelem történetéhez a második világháború küszöbéig. Pedagógiai Szemle. XIII. évf. 12. sz. 1963. 1010. 1.
