Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

I. AZ ALSÓ FOKÚ ISKALAI HÁLÓZAT KIALAKULÁSA

töröknek adózott Balatonmagyaród, Kolon és Gelse, 1574-ben pedig M erénye és Rada is.

7 1575. virágvasárnapján Kanizsa körül is történtek török csapatösszevonások, ostromra azonban ekkor még nem került sor.

8 Ezután már egymást követték a háborúk, csatározások és a békekötések. 1600-ban Kanizsa török kézre került. A kanizsai vár elfoglalása után a hódoltsági terület majd a megye közepéig terjedt. A századfordulót követően ennek ellenére, ha mérsékeltebben is, de tovább szaporodtak a falusi iskolák. Elsősorban természetesen a megye török által meg nem szállt területein. A 17. század közepén a megye egyik legjelentősebb iskolája Kiskomáromban működött. Jelentősége és rangja túlnőtt a megye határain. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy Kiskomárom az egyik utolsó zalai magyar végvár volt, amely messze bent, a hódoltsági területen feküdt. Ebből az időből fennmaradt a kiskomáromi református eklézsia anyakönyve, amely már 1624-ben említést tesz az iskoláról.

9 Különösen sokat tett a mezőváros iskolaügyéért Kanizsay Pálfy János református püspök, aki maga is Kiskomárómban székelt. Az anyakönyv 1635-ben névszerint is említi Gondán Zsigmond kiskomáromi „schola rechtor-"t.

10 1647. március 30-án a keresztszülők között szerepel „Rector Lévai Márton" }

l 1648-ban előkészületek történtek az iskola bővítésére is. Erre azért volt szükség, mert nőtt a gyermek-létszám az évi keresztelések száma 40—90 között mozgott. 1646-ban például 91, 1648-ban pedig 60 volt.

12 Az iskolabővítéshez 1650-ben Lórántffy Zsuzsanna is adományozott 320 tallért a kiskomáromi eklézsiának, iskolamestereik és lelkészeik eltartására.

13 Az iskola újjáépítése és kibővítése 1654-ben fejeződött be.

1

'

1 Az anyakönyv 1663. október 26-án is említ tanítót a keresztszülők között, Szőllősi Gáspár személyében. 1663 október 28-án ugyancsak a keresztszülők között találjuk Igmándi Sámuel tanítót, tehát ekkor már két tanítót is tartott a város. Ha megnézzük a körülményeket, Kiskomárom helyzete korántsem volt rózsás, mai szóhasználattal élve, állandó frontváros volt. 1646—1663 között például a török Kiskomáromból elvitt, vagy levágott 235 személyt, elhajtott 2938 marhát és 20 000 forint kárt okozott.

16 1644-ben és 1646-ban döghalál is pusztított.

17 1651. augusztus 15-én 6—7 000 török ostromolta a várat, sikertelenül.

18 A század végére a végvár, a köré épült mezőváros iskolájával együtt elpusztult, 1690-ben már csak pusztaként említik. 7

U. o. 30. 34. 36. 37. 1. 8 OMT—Somogy 9 Iskolatörténeti adattár: 19. 1. 10

Thury Etele: Egyházunk múltja. Dunántúli Protestáns Lap. VIII. évf. 1. az. Pápa, 1897. jan. 3. 31. 1. 11

U. o. 3. sz. 1897. jan. 17. 47. 1. 12 U. o. 5. sz. 1897. jan. 31. 78. 1. 13 Iskolatörténeti adattár: 31. 1. 14 Lásd: (12) jegyzet. 15 Lásd: (11) jegyzet. 10 OL. Batth. es. lt. Körmendi lt. P. 1313. Tör. ir. R. sz. 249. No. 230. 1649. Kis Komarom. 17 OL. Batth. es. lt. Missiles 27396. 27411. 1649. Kiskomárom. 18 OL. Batth. es. lt. Missiles 36812. 1651. Kiskomárom. Gersei Pethő László levele Batthyány Ádámhoz az ostromlott várból.