Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

I. AZ ALSÓ FOKÚ ISKALAI HÁLÓZAT KIALAKULÁSA

I. AZ ALSÓFOKÜ ISKOLAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A 15—16. században már nagyjából kialakult a megye településhálózata. Ez egyértelműen kitűnik Holub József és Csánki Dezső kutatásaiból.

1 Az iskolák elterjedéséről viszont rendkívül kevés adat található. Zalában a 16. században még csak néhány iskola biztos létezéséről tudunk. A veszprémi egyházmegye 1550-es plébániai jegyzéke említést tesz a kapornaki iskoláról, miszerint „ . . . Kapornakon azelőtt is volt iskola, de most szünetel., ."

2 Az 1554-es Canonica Visitatio szerint pedig, amelyet a zalai főesperességben a püspök megbízásából Gáspár, zalaegerszegi plébános, veszprémi püspöki helynök vezetésével Imre szepetneki és Balázs kapornaki esperes végzett, 101 plébániát és 4 leányegyházat írtak össze. Ebből 20 plébános nélkül állt. A plébánosok közül a szepetneki és az egerszegi tartott tanítót, a kapornaki iskola még mindig szünetelt.

3 Ugyanekkor a gyorsan terjedő reformáció hatására jelentős művelődési központ alakult ki a Bánffyak birtokában lévő Alsólendván. 1554-ben már Alsólendvának is volt tanítója (ev.-ref.) Orbonai Rácz György személyében, öt követte Zuhodolyi András, Bakács Farkas, majd 1559-től 1564-ig a tudós Beythe István, a későbbi református püspök/' Bánffy Miklós 1573—74-ben Alsólendván nyomdát is működtetett, ahol kinyomatta az alsólendvai tanító, Kulcsár György Postilláját (Postula, azaz evangéliumoknak, melyeket esztendő által keresztyének gyülekezetibe szoktak olvasni és hirdetni, praedikatzio szerént való magyarázatja.) Hoff halter nyomdája innen az ugyancsak zalai Nedelicbe, Zrínyi György birtokára költözött, majd rövid működés után a horvátországi Varasára.

5 A reformáció a népoktatás fejlődésére kedvezően hatott ugyan, azonban e kedvező hatást a török hódítások nagymértékben csökkentették. Az 1560-as években a török már a Kéthely—Komár—Babócsa—Vízvár—Zákány — vonalon állt, Romárban már török nahie (járás) működött. Az 1565/66. évi török fejadólajstrom a komári—nahie-ben, mint adózó helységeket említi Galambokot, Újlakot és Karost is. 1567-ben a török felégette Kapornakot.

6 1568-ban már a i

V. ö.: Holub és Dr. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. köt. Budapest, 1897. 2 Pfeiffer: 5. 1. ' U. o. 11. 1. '•Payr: 853. 865. és 620. 1. 5

U. o. 833. 1. u

Füssy: 159. 1.