Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE
3. Felnőttoktatás A XIX. század közepétől a meggyorsult kapitalista fejlődés magával hozta a munkásság gyors, számszerű növekedését, ugyanekkor megfogalmazta a képzettebb munkaerő iránti igényt is. Mindez szükségszerűen kihatott az iskolai oktatás, a közművelődés fejlődésére. Ezért nem véletlen, hogy a XIX. század közepétől nyert törvényes állami szabályozást a közoktatásügy és ekkor bontakozott ki a felnőttoktatás is. Németországban a CENTRALVEREIN FÜR DAS WOHL DER ARBEITENDEN KLASSEN nevű, 1844-ben alakult egyesület, Angliában pedig a WORKING MEN'S COLLEGE tett először kísérletet 1854-ben a felnőttoktatás tömeges méretű megszervezésére. 1 Franciaországban az 1866-ban alakult LA LIGUE FRANÇAISE DE L'ENSIGNEMENT tanfolyamait 1867-ben már 32 000 analfabéta és 829 555 írástudó felnőtt látogatta. Finnországban ugyancsak a XIX. század közepén bontakozott ki a felnőttoktatás. 3 Magyarországon is már a népoktatási törvény bevezetését megelőzően felvetődött a felnőttoktatás megszervezésének gondolata. Hazánkban a legfőbb cél elsősorban az analfabétizmus felszámolása volt, hiszen az ország felnőtt lakosságának 67,2 százaléka ekkor analfabéta. 4 Az ügy első hazai kezdeményezője Türr István —, az 1867-ben hazatért legendás tábornok — volt. 1868. szeptember 30-án, Baján közzétett felhívásában szólította föl először az országot a „népnevelési egyletek" alakítására, a felnőttnevelés megszervezésére. 5 Javaslatait elsősorban Eötvös és Irányi támogatta. Irányi 1869-ben a parlamentben is felvetette a felnőttoktatás országos szintű, állami megszervezését. „A felnőtt személyek elemi oktatásának előmozdításáról" szóló törvényjavaslat azonban az országgyűlésen nem került elfogadásra, pedig a törvényjavaslatot többen, közöttük Eötvös József is támogatta. A parlamenti vitában Etvös a következő szavakkal csatlakozott a javaslathoz: „... ha hazánkban a felnőtt személyek nevelésére és oktatására nem fogunk figyelmet fordítani, sokkal lassabban fogunk haladni a műveltségben, mint az nem csak szükséges, hanem kívánatos is... " és a felnőttoktatás várható költségeire a minisztérium költségvetésében 50 000 forintot biztosított. 6 1870. február 27-én Pesten megalakult a „Népoktatási központi kör" és felhívással fordult a Néptanítók Lapjában a tanítókhoz, valamint az ország közvéleményéhez hasonló körök szervezése ügyében. 7 1 ENE. I. köt. 379. 1. -Kovalcsik József: A franciaországi népművelés néhány problémája. Népművelési Értesítő. 1971. 2. sz. 158. 1. 3 Kivimaki, T. O.: The Civic and Workers Institute in the Finnish System of Adult Education. Adult Education in Finland, 1971. 3. 3. 1. 4 Kor en István: A kötelező népoktatás megvalósítása. (Tanulmányok). Tankönyvkiadó. Bp. 1968. 51. 1. 5 Dr. Kubatov János: Türr István és a magyar felnőttoktatás kezdetei. Pedagógiai Szemle. XX. évf. 12. sz. 1970. 1143. 1. 6 Dr. Felkai László: Eötvös és a művelődésügy. Pedagógiai Szemle. XXI. évf. 1971. 3. sz. 214. 1. 7 NL. III. évf. 21. sz. 1870. máj. 26. 279.
