Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE
1870. november 10-én Eötvös a Néptanítók Lapjában ugyancsak felhívást tett közzé és egyben körrendelettel fordult valamennyi tanfelügyelőséghez, „.. . melyben különösen a népiskolai tanítók és lelkészek e mellett minden arra való ember felszólíttatott, hogy a míveltségben elmaradt népet édesgessék az írás, olvasás, számolás, s a közműveltségre szolgáló egyéb tudnivaló ismeretek tanulására. . . . " 8 A rendelet, illetve a felhívás kimondta azt is, hogy ha a tanítók valakit megtanítanak írni és olvasni, és hivatalos vizsgára bocsátják, a tanító minden sikerrel vizsgázott felnőtt után 3 forint tiszteletdíjat kap. Ha a vizsgára bocsátott előzőleg olvasni már tudott, tehát csak írni tanították meg, akkor a tiszteletdíj csak 2 forint, de „. .. ha mindezek után még a számolásra, történelemre és földrajzra is úgy tanít meg valaki egyéneket, hogy azokból vizsgálatot tehet, minden egyes személyért 1—1 Frt-ot kap... " 9 Zalában a felhívás megjelenése és a miniszteri leirat kézhezvétele után az alispán utasította a járási főszolgabírókat, rajtuk keresztül a községi jegyzőket a felnőttoktatás szervezésének segítésére, a tanítók támogatására. Az akcióba természetesen bekapcsolódott a tanfelügyelőség és rajta keresztül az iskolatanács is. 10 A szervezésbe Ranolder János veszprémi püspök utasítására bekapcsolódtak a megyei papjai. A szegvári káplán a szószékről szólította fel a hívőket a tanulásra. 01 Hasonló aktivitást fejtett ki Modorovics Gergely csacsi plébános is. 12 Csáktoryán sor került a fegyencek oktatásának megszervezésére. 13 Nagykanizsán, a gimnáziumban vasárnaponként kétszáznál is több felnőtt tanult, közöttük sok katona is. 14 A felnőttoktatási akciót a megye a nemzetiségi területekre is kiterjesztette. így sikerrel oktattak felnőtteket Orehovicán, ahol a 662 lelkes községben 39-en jártak esténként iskolába, Horváth János tanító elé a betűvetést tanulni. 13 Az alsólendvai járásbeli vend községekben is folyt a tanítás, Kapcán például 42 felnőtt járt iskolába. 16 Az oktatás általában december elején kezdődött és márciusig tartott. Előfordult azonban az is, hogy csak januárban kezdtek, Csácson például 1871. január 16-án. 17 Az órákat vagy minden este, vagy hetenként 3—4 este tartották. Kivétel csak a nagykanizsai gimnáziumban szervezett tanfolyam volt, ahol az előadásokat kizárólag vasárnap tartották. Az iskolák költségvetésében az esti üzemeléssel jelentkező többletkiadást jelentő fűtést és világítást a legtöbb esetben a községek fedezték. Előfordult azonban az is, hogy ezt maguk a tanulók vállalták. Fűzvölgyön például a tanulók — 22 fő — 20 krajcárt fizettek a világításra és 8 VKM-Jelentés. 1870/71. 89. 1. 3 Uo. 90. 1. 10 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1870. 11 ZTK. II. évf. 4. sz. 1871. jan. 27. 30. 1. 12 ZTK. II. évf. 6. sz. 1871. febr. 9. 47. 1. 13 NL. V. évf. 51. sz. 1872. dec. 19. 926. 1. 14 NL. IV. évf. 4. sz. 1871. jan. 26. 76. 1. 15 ZTK. II. évf. 18. sz. 1871. máj. 4. 137. 1. 1fi NL. VI. évf. 51. sz. 1873. dec. 18. 931. 1. 17 ZTK. II. évf. 6. sz. 1871. febr. 9. 47. 1.