Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
Tanítási nyelv 1879/80. 1907/8. Szlovén 2 Magyar—szlovén 7 Német — Más 3 Összesen: 386 400 432 A következtetés ez esetben egyértelmű. Nézzük ezek után a tankötelesek arányainak alakulását. A horvát anyanyelvű tankötelesek aránya 1869-ben 21,37%, 1885/86-ban 16,37%, 1907/8-ban pedig 17,09%. A szlovének esetében ugyanezen években: 3,96%, 6,23% és 5,57% az arány. Összességében a két legjelentősebb nemzetiség aránya 25,33%-ról csak 22,66 százalékra csökkent, tehát a magyarosodás inkább csak a tanítási nyelvben és nem a nemzetiségi hovatartozásban nyilvánult meg. 15 A nemzetiségi tanítók közül egyébként a magyar nyelvet 1880-ban már valamennyi ismerte, beszélte és legfeljebb magyar nyelvi tudásának javítására, gyarapítására volt szüksége. 16 Erre szervezték a magyarnyelvi póttanfolyamokat. A megyében Csáktornyán, a tanítóképzőben először 1883. június 8. és augusztus 11-e között került sor e tanfolyam megszervezésére, 30 hallgatóval. 1 ' A tanfolyamot a következő években is nyaranta szervezték a nem magyar anyanyelvű, vagy nem magyar tanítói oklevéllel rendelkező tanítók számára. A nemzetiségi tanítók mindig szép számmal vettek részt e tanfolyamokon. A tanfolyamot általában a Csáktornyai Tanítóképző tanárai vezették, akik között mindig volt a horvát és szlovén nyelvet jól beszélő tanár is, hiszen a képzőben a két nyelv nemzetiségi tekintet nélkül kötelező tantárgy volt. Nagyobb arányú magyarosítás az 1882-ben meghirdetett program ellenére csak 1891-ben indult. Első lépésként ismét a Muraköz egyházi leválasztásával. 1891. március 23-án Muraköznek a szombathelyi egyházmegyéhez csatolása érdekében Svastits Benő és Csertán Károly vezetésével megyei küldöttség utazott Budapestre Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és Szapáry Gyula miniszterelnökhöz. Az eredmény: Csáky elvben támogatást ígért, Szapáry viszont nem tartotta célszerűnek a leválasztást, ő a békés kapcsolatok híve volt. 18 Ennek ellenére a zalai megyei vezetés szinte állandóan napirenden tartotta a muraközi egyházi leválasztást. Különösen kiéleződött a vita az új kiegyezési tárgyalások kapcsán, amikor Zágrábban is újra indult a küzdelem a Muraköz Horvátországhoz csatolásáért. Mindkét oldalon igyekeztek Muraköz lakosságát a saját érdekeknek megfelelően a szélsőségek irányába aktivizálni. 13 15 Zalamegye. VI. évf. 9. sz. 1887. febr. 27. 3. 1. ENE. III. köt. 454. 1. 16 VMK-Jelentés. 1880/81. 80. 1. 17 Zalamegye. II. évf. 27. sz. 1883. július 8. 3. 1. 33. sz. 1883. aug. 19. 3. 1. < 8 Zalamegye. X. évf. 13. sz. 1891. márc. 29. 1—2. 1. 19 Zala. XXVI. évf. 52. sz. 1899. jún. 29. 1. 1. 1 1 —
