Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
Ilyen körülmények között ismételten napirendre került a magyar nyelv iskolai oktatásának hatékonyabbá tétele. 1894-ben a Megyei Közigazgatási Bizottság is napirendre tűzte a magyar nyelv tanításának vizsgálatát. Erről a megye tanfelügyelője, dr. Ruzsicska Kálmán számolt be. 20 A magyarosítás legfőbb letéteményesének a megyei vezetés ismételten az iskolát jelölte meg. Fokozott államosításról és a magyar nyelvtanítás fokozottabb jutalmazásáról határoztak. A magyarosítás gondolatát a megyei sajtó is állandóan napirenden tartotta. Ennek eredményével különösen a Magyar Paizs volt elégedetlen. Olyannyira, hogy 1909-ben felvetette valamennyi muraközi népiskola államosítását is. Indoklásként ugyan az oktatás színvonalának emelését is említette, de első helyre a magyarosítás hatékonyabbá tételét tette. 21 A nemzetiségi vidéken működő néptanítók tollából megjelenő cikkek többsége viszont elsősorban az iskolai állapotok sürgős javítása miatt javasolta az álamosítást. Szép János cikkében arra szólítja fel a lap szerkesztőjét, hogy a figyelmet elsősorban a mostoha tanügyi állapotokra fordítsák, és arra figyeljenek inkább, hogy szinte minden nemzetiségi iskolában jóval több mint 80, nem ritkán 100—150 gyerek jut egy tanítóra, sok a hiányzás, és nincs meg a 9 hónapos szorgalmi idő sem, a magyarosítás sikertelensége miatt pedig ne mindig a tanítókat ostorozzák. 22 A magyar nyelv oktatásának eredménytelensége mellett a megyei vezetés a tanítók mellett a legtöbbször a muraközi és vendvidéki papságot vádolta. Az tény, hogy az itteni papság inkább Zágrábhoz húzott, mint Budapesthez, de a magyarellenes mozgalmakban ennek ellenére csak néhányan vettek részt. A papok többségét a józan megfontoltság, a türelem, a békére törekvés jellemezte. Mindezt jól ki is fejezi Osztovics József segédlelkész levele a Magyar Paizsban, miszerint tűzzel-vassal nem lehet célt érni és a lapnak is inkább a megbékélést kellene szolgálnia és ennek szellemét hirdetni. 23 A Dráván inneni és túli tanítók megpróbálkoztak a kapcsolatteremtéssel. Hajgató Sándor kanizsai tanító egyik szorgalmazója volt e kartársi kapcsolat létrehozásának. A Zalamegyei Általános Tanítói Testület Nagykanizsai Járáskörének 1894. május 10-i, a palini iskolában tartott ülésén ezt a testület el is fogadta és javaslatként azt terjesztették a megyei testület választmányához, hogy e kapcsolat tanítótestületi szinten a megyei testület és a Varsadi Tanítótestület között jöjjön létre, a varasdiakat a soron következő közgyűlésre hívják meg. A javaslatot Szalay Sándor juttatta el a megyei tanítótestület elnökéhez. A megyei választmány 1894. augusztus 5-én tárgyalta a soronkövetkező közgyűlés napirendjét, de a kanizsaiak javaslatával nem tudni miért, nem foglalkoztak. 24 Ebből következően az 1894. augusztus 23-án Csáktornyán tartott megyei közgyűlésre a varasdiakat nem hívták meg. 25 -' n Zalamegye. XIII. évf. 1. sz. 1894. jan. 7. 2. 1. 21 Magyar Paizs. X. évf. 4. sz. 1909. jan. 28. 1. 1. 22 Magyar Paizs. VIII. évf. 1. sz. 1907. jan. 3. 4. 1. 23 U. o. 5. 1. 24 Zalamegye. XIII. évf. 19. sz. 1894. máj. 13. 3. 1. 32. sz. 1894. aug. 12. 3. 1. 25 Babos Tibor: 16. 1.
