Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

a nagyobbarányú magyarosítás került előtérbe. A „Muraköz magyarosítása" címmel vezércikk jelent meg a Zalamegye 1882. június 9-i számában, amely vázolta a megye elképzelését, melyben a megyei vezetés kiemelte az iskolák szerepét, az állami iskolák e területre történő koncentrálását. A cikkíró a vasmegyei példa alapján javasolta a magyar nyelvet sikerrel tanító tanítók és tanuló gyerekek meg jutalmazását.

10 Ennek ellenére erőszakos magyarosításról még ekkor sem beszélhetünk. Bizonyítja ezt az, hogy átmenetileg ismét rendeződött, sőt gyümölcsözővé vált a megyei tanügyi vezetés és a zágrábi egyházmegye kapcsolata. Az együttműködés szép példája volt, amikor 1882. őszén maga Mihálovics zágrábi érsek látogatta meg a megye horvátlakta területeit. Megtekintette a Csáktornyai Tanítóképzőt és a Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnáziumot is. A látottakról nagyon elismerően szólt, a gimnáziumban alapítványt tett a muraközi gyerekek oktatására azzal a céllal, hogy belőlük Zágrábban papokat nevelve magyarul is tudó papokkal láthassa el a muraközi plébániákat." 1883-ban ő járult hozzá elsőnek a megyei tanszermúzeumhoz, sőt még ugyanezen év nyarán Vuchetich István zágrábi kanonok, országgyűlési képviselő is ellátogatott a megyébe, meglátogatta a Csáktornyai Tanítóképzőt, az ott szervezett magyarnyelvi póttanfolyamot}

2 Ez lett volna tehát a járható út, amely azonban e másodszori biztató nekirugaszkodásnál nem jutott tovább. Fokozódott a magyarosítás, a Dráván-túlról pedig ennek kontrájaként a magyarellenes uszítás. A sajtóban szinte naponta jelentek meg a kölcsönös vádaskodások, nagyon sokszor csak vélt sérelmek alapján. A megye az állami iskolák nagy részét a nemzetiségi területen építette meg. A századfordulóig 48 állami elemi iskola létesült a megyében, ebből 23 nemzetiségi területen.

13 Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nemcsak a magyarosítást jelentette — azt is —, hanem a nemzetiségi területek iskolai helyzetének komoly javítását is. Ténylegesen kimutatható a magyarosítási szándék, ha az iskolák tanítási nyelvének alakulását kísérjük figyelemmel.

14 Tanítási nyelv iskolák száma 1879/80. 1887/88. 1907/8. Magyar 323 352 430 Horvát 11 5 1 Magyar—horvát 36 40 — Magyar—német 14 2 — 10 Zalamegye. I. évf. 2. sz. 1882. szept. 24. 3. 1. 11 Zalamegye. I. évf. 13. sz. 1882. szept. 24. 3. 1. 17. sz. 1882. okt. 22. 3. 1. 12 Zalamegye. II. évf. 33. sz. 1883. aug. 19. 3. 1. 50. sz. 1883. dec. 16. 5. 1. 13 Halász Ferenc: 243. 1. 14 VKM-Jelentés 1879/80. 144. 1. Zalamegye. VII. évf. 18. sz. 1888. ápr. 29. 2. 1. ENE. III. köt. 454. 1.