Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

Német-magyar 23 11 rk.. 1 ev.. 11 izr. Vend—magyar — — Horvát—magyar 6 6 rk. 3 nyelvű (m., h., n.) 1 1 rk. Szerb 1 1 görögkeleti Német 2 1 ev., 1 izr. összesen: 331 — A megye tanköteleseinek megoszlása ugyanekkor:' Nemzetiség tankötelesek száma aránya °/o-ban Magyar 43 108 73,27 Német 807 1,37 Vend 2 334 3,96 Szerb 4 0,006 Horvát 12 577 21,37 Összesen: 58,830 100,00 Tény és az előzőkben már sok szó esett arról, hogy a nemzetiségi területek — a németeket és szerbeket kivéve — iskoláztatási színvonala a megyei átlag alatt állt. A tankötelezettséget tekintve például a horvátoknál 31.39. a vendeknél pedig 47,08 százalék az iskolaába járók aránya a megyei 48,26 százalékkal és a magyarok 53.02 százalékával szemben. A magyarokénál viszont lényegesen jobb a németeknél az arany, 58,36°'o.

8 A megye legtöbb iskoláztatási problémát jelentő területe a Muraköz volt. A megoldást nehezítette, hogy az 1868-tájt jól alakuló viszony a megye és a zágrábi egyházmegye között az 1870-es évek közepétől kiéleződött. Ennek közvetlen kiváltója az volt, hogy a megye ekkor vetette fel először a Muraköznek az egyházi leválasztását Zágrábtól. Ennek kontrájaként, hasonló heves mozgalom indult Zágrábban Muraköz Horvátországhoz csatolása érdekében.

9 Megindultak a kölcsönös vádaskodások, a magyaroknak a horvátok, a horvátoknak a magyarok elleni uszítása. A helyzet tovább éleződött 1879-ben, amikor az 1879. évi XVIII. tc. elrendelte a magyar nyelv kötelező tantárgykénti oktatását valamennyi nem magyar tanítási nyelvű iskolában. Mindez önmagában nem kellett volna, hogy a szélsőségesebb nacionalizmushoz vezessen, hiszen a magyar nyelv tanulása egyben segíthetett volna a társadalmi termelésbe való jobb bekapcsolódásban is. Ez lett volna az egyik értelmes cél. E mellett azonban inkább 7 U. o. 182. 1, 8 U. o. 184. 1. 9 ZK. I. évf. 8. sz. 1874. jan. 25. 2. 1. Degré Alajos: 19. századi kísérlet a magyar egyházi közigazgatás bevezetésére a Muraközben. Levéltári Szemle. 1972. 2. sz. 14—24. 1.