Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

egzisztenciák is akadtak. 1889-ben Szilvágy képesítés nélküli tanítóját például azért tartóztatta le a csendőrség, mert egy „lókötő banda" tagjaként lóleveleket hamisított.

18 A megye állami és egyházi hatóságai egyaránt komoly erőfeszítéseket tettek a helyzet javítására. így érték el, hogy a letenyei esperesi kerületben viszonylag rövid idő alatt 50 százalékról teljesen felszámolták a képesítés nélküliséget és 1904-ben már csak képesített tanítók működtek a kerületben.

19 Az 1907. évi XXVII. tc. 1910. október elsején teljesen érvénybe lépett és ezt követően a VKM leiratot intézett valamennyi tanfelügyelőséghez, elrendelvén azt, hogy „... mindazon tanítók, kik szabályszerű képesítéssel nem bírnak, a tanítói pályán nem maradhatnak tovább. . . ."

20 Az 1868-at követó időszak az, amikor a tanítói pályán, a magyar iskolákban is egyre nagyobb számban jelentek meg a nők. 1870-ben a légrádi iskolaszék hirdetett először tanítónői állást, méghozzá meglehetősen tisztességes, a férfiakéhoz hasonló fizetéssel.

21 Erre azonban jelentkező még nem akadt, legalább is nem tudunk róla. Ezt bizonyítja egyébként az 1870/71-es VKM-Jelentés is, amely egyetlen nőtanítót sem említ a megyében, de a szomszéd megyékben sem.

22 Mindez érthető is, hiszen ekkor az egész országban csak 5 felekezeti és 2 állami tanítóképző működött és az államiak csak 1871-ben indították első osztályaikat.

23 A megye első tanítónőivel a Csáktornyai Községi Néptanoda 187l-es névsorában — Láng Regina, Martincsevics Mária — találkozunk, majd Csiszár Józsefnek „A Zala megyei Általános tanítói testület „Zala-Egerszegi járásköré"nek története (1873—1899.)" című munkájában. Itt a járáskör 1873-as újjáalakulásakor az alapító tagok között találjuk Krób Rózát, Réffy Laurát és Réffy Mari zalaegerszegi tanítónőket.

24 Az 1875/76-os VKM-Jelentés az állami iskolák közül Csabrendeken és Hodosánban tesz említést tanítónőkről.

25 Az 1881/82-es tanévről készített tanfelügyelői jelentés még nem hozza külön statisztikában a tanítónőket, tehát számuk még mindig nem volt jelentős. Ugyanekkor a megye tanítótestületeiben már 15 tanítónővel találkozunk, sőt a muraközi vizsgálat —• 1882 — név szerint is említette a tanítónőket, így a hodosáni állami iskolában Berger Adélt, a kottorii római katolikus iskolában Gérics Máriát és az alsódomborui, ugyancsak római katolikus iskolában Dugonics Bettit.

26 Az 1883/84-es tanévben a tanítónők száma a zalai iskolákban már 56, a megye akkori tanítói állományának 9,68 százaléka.

27 18 Zalamegye. VIII. évf. 8. sz. 1889. febr. 24. 3. 1. iy Magyar Paizs. IV. évf. 3. sz. 1904. jan. 15. 5. 1. 20 Magyar Paizs. XI. évf. 30. sz. 1910. júl. 28. 5. 1. 21 NL. III. évf. 1. sz. 1870. jan. 6. 3. 1. 22 VKM-Jelentés. 1870/71. 65. 1. a

3 VKM-Jelentés. 1870/71. 71. 1. 2

''ZTK. II. évf. 33. sz. 1871. aug. 17. 263. 1. Csiszár József: 5. 1. » VKM-Jelentés. 1875/6. 390. és 391. 1. 26 Zalai Tanügy. II. évf. 24—25—26. sz. 1881. 191—208. 1. Zalamegye. I. évf. 24. sz. 1882. dec. 10. 2. 1. 27 Zalamegye. IV. évf. 9. sz. 1885. márc. 1. 1. 1.