Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

Ez az arány 1890-ben 10,73%, 1893-ban 12,76%, 1899-ben 17,07%, 1904-ben 23,82%, 1907-ben pedig 26,5%.

28 A nagyobb arányú nőiesedés tehát a századfordulóra tehető. A tanítónők alkalmazásában ekkor még az állami iskolák jártak az élen. Található néhány adat a tanítók szolgálati idejére is. A zalai iskolákban működő tanítók szolgálati év szerinti aránya 1875- és 1879-ben a következő volt:

20 1875—76-ban Szolgálati év Tanítók száma Aránya % -ban 0— 5 év 108 25,55 5—10 év 86 17,96 10—15 év 56 11,70 15—20 év 51 10,65 20—25 év 44 9,18 25—30 év 39 8,35 30 éven felül 83 17,32 Ismeretlen 12 2,50 összesen : 479 100,00 1879—80-ban Szolgálati év Tanítók száma Aránya % -ban 0—10 év 175 33,65 10—20 év 139 26,73 20—30 év 92 17,69 30—40 év 114 21,92 összesen : 520 100,00 Mindkét kategóriában figyelemre méltó a belépő, fiatal és a 30 év feletti szolgálati idővel rendelkezők nagy száma. Mindez nem csak Zalára jellemző, hanem a szomszéd megyékre is. Vasban például 1875/76-ban 117 (21,74%), 30 szolgálati év feletti tanítót említ a statisztika.

30 Országosan a tanítói testületek ennél fiatalabbak. 1879/80-ban a 30—40 szolgálati évvel rendelkező tanítók aránya csak 12,87 százalék, a fiataloké pedig (0—10 év) jóval magasabb, 45,93 százalék.

31 28 Zalamegye. X. évf. 18. sz. 1891. máj. 3. 2. 1. Zalavármegyei Évkönyv: 199. 1. Zala. XXVI. évf. 13. sz. 1899. febr. 12. 3. 1. Magyar Paizs. V. évf. 7. sz. 1904. febr. 18. 5. 1. 29 VKM-Jelentés. 1875/6. 278. 1. VKM-Jelentés. 1879 80. 145. 1. 30 VKM-Jelentés. 1875/6. 269. 1. 31 VKM-Jelentés. 1879/80. 329. 1.