Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Vándor László: Szentgrót vára. (Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén

A középrizalit homlokzata a felirattal Az udvari homlokzathoz erkély csatlakozik. Az emelet délnyugati sarkában helyezkedik el az egykori könyvtárterem, melyet egy pillér és két félpillér tagol két részre. A földszinten egykor a cselédség szobái és a kiszolgáló létesítmények voltak. Az épületnek az északi szárnya alápincézett, és az északnyugati sarok alatt helyezkedik el egy ettől teljesen elkülönülő pincerész. Míg az északi szárny pincéje kívülről az északi oldalról közelíthető meg, az északnyugati sarok különálló pincéje a fölötte levő helyiségből. A középrizalit főlépcsőházán kívül az oldalszárnyakban is van egy-egy gazdasági lépcsőház. A copf stílusú épület részleteinek vizsgálatát nem tartom feladatomnak, itt csupán azt kívánom megjegyezni, hogy az egész épület tömegében, szerkezetében és stílusában az építési évszámnál (1787) korábbi magyar kastélyformára, a gödöllői típusra utal, amelyek általában 1740—1770 között épültek. Ez a kastélyépület — amelynek építésére vonatkozóan ismert írásos forrásunk nincs — vagy ennek a kastélytípusnak egy nagyon kései képviselője, vagy pedig az építkezést jóval előbb megkezdték, és egy korábbi, már nagy vonalakban kész koncepciót fejeztek be 1787-ben.

39 Mindenesetre az építész (vagy építészek) jól oldotta meg a feladatát. A szemlélő előtt egy egységes, jól szerkesztett, harmonikus épület áll, amelyről, ha feliratát nem olvassa, a laikus szemlélő, aligha feltételezi, hogy benne korábbi részek rejtőznek. E kastélytípus legkésőbbi tagjai 1790 előtt épültek. {Mojzer Miklós: Torony, kupola, kolonád. Bp. 1971. 36. 1.)