Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Vándor László: Szentgrót vára. (Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén

Mivel falkutatásra nem volt lehetőség, csupán a felmérés lehetősége állt rendelkezésünkre, hogy a barokk és a középkori részeket megpróbáljuk egymástól elkülöníteni (1. sz. rajz). Az épület földszintjének alaprajza azt mutatja, hogy a kastély falainak szélessége több helyen az épület szerkezetével nem indokolhatóan változik. A déli szárnynál különösen feltűnő ez a középső főfalnál, az északi szárnyon pedig a két külső fal nagy része indokolatlanul szélesLegegységesebb építészetileg a főszárny, bár ennek földszinti traktusában is találunk szabálytalanságokat. A legszembetűnőbb a kastély északnyugati sarkának helyiségei, és annak pincéje üt el a XVIII. századi épület koncepciójától. A sarok két helyisége alatt dongaboltozatos pince húzódik, melynek két ablaka a Zala felöli (nyugati) homlokzatra néz. Azonban a keleti falon is van egy elfalazott ablak, amely azonban így a főszárny középső főfalán helyezkedik el, tehát a pincének korábbinak kell lennie a kastélynál. Az északnyugati sarok két földszinti helyiségének vizsgálata még tovább erősíti ezt a feltevést. A két helyiség közül a délinek, egyedül az egész épületben, keresztboltozata van. (6. kép.) A két helyiségnek ereKeresztboltozatos helyiség az északnyugati sarokban detileg két-két ablaka tekintett a nyugati homlokzatra. Ezeknek az ablakoknak a méretei eltérőek a kastély többi ablakáétól, annál kisebbek. Ugyanakkor az északi helyiség egyik ablakát a kastélyhomlokzat kialakításakor be is kellett falazni, hogy a homlokzat ablakritmusa törést ne szenvedjen. A meglevő boltozatok miatt az ablaknyílások méretein nem lehetett változtatni, amit a XVIII. századi építész úgy hidalt át, hogy a külső ablakkereteket a homlokzat ritmu-