Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor

sius de Also Lendva (1544). Néha többen is jönnek egy-egy faluból: Bagódról Jacobus 1476-ban, Joannes 1487-ből és 1498-ból. Kávásról 1466-ban Abraham de Kawas, 1494-ben Ladislaus Kawasy (de Sala). Ugyanakkor a szomszédos faluból Albertus de Salamonvara. Kemendről 1500-ban László, 1505-ben János érkezik. A bolognai egyetemen 1467-ben, 1471-ben és 1478-ban szerepel Joannes de Sala, 1501-ben Antonio de Sala, 1512-ben Ludovicus de Salla. A padovai egyetemen 1442-ben egyszerre négy zalait is találunk: ketten Szepetnekről, ketten Kanizsáról valók. Azonos családnevűek tűnnek fel egymás közelében: Bécsben 1536-ban Emericus, 1538-ban Georgius Botka tanul. Sokan érkeztek a különböző Apátikból is. Talán köztük van (az 1518-as évszámnál szereplő Franciscus de Appati) a Cantilena szerzője is.

57 Apáti Ferenc A XVI. század első felének sokat idézett, elemzett verse a Cantilena, ismertebb nevén a Feddő ének.

58 Szatirikus hangú költemény, tartalmából következtethetőleg köznemesi, esetleg papi szerző műve. Szellemes, gördülékeny ritmusú alkotás, mely még őrzi a régebbi vágáns-versek hangulatát, de sok aktuális vonatkozás is felsejlik benne. Noha csúfolódik a papokkal •— főként a magasabb rangúakkal —, semmiképpen sem tekinthető egyházellenes alkotásnak. A Peer kódexben maradt fenn, s hogy nem nagyon sérthette a korabeli közvéleményt, s hogy a köznemesség, alsópapság szája íze szerint szólt, azt az is igazolhatja, hogy ismeretlen másolója a ma is énekelt „Angyaloknak nagyságos asszonya" kezdetű egyházi ének szomszédságában szorított neki helyet a korábban írt kódex üresen maradt lapján. írójáról egyetlen dolgot tudunk biztosan: a versfőkből kiolvashatóan Apáti Ferencnek hívták. A kódex előkerülési helye és a fenti név alapján a szerzőt fokozatosan Zala megyéhez kapcsolták. a) A bécsi egyetem magyar bursájának tagjai közt 1518-ban szerepelt egy Apáti Ferenc, fél évvel később Franciscus Batto de Apati-ról van adatunk. Horváth János még óvatosan fogalmazott: „Ö volt-e a vers szerzője, nem dönthetni el."

5<J b) Mivel a verset megőrző Peer kódex Nagyvázsonyban maradt fenn, ill. ott őrizték, célszerű volt a szerzőt is ennek közelében keresni. c) Zala megyében több Apáti nevű falu van, ezek egyikéből származhatik a szerző. d) Eperjesi István a Batto nevet visszafordítja Botkára, a XVI. század elején a Zala megyei Nemesapátiban talál egy Botka Ferencet, őt tartja a vizsgált vers szerzőjének, s a vers néhány részletét megkísérli kapcsolatba hozni ezen Botka Ferenc életrajzi adataival.

60 ""Schraut: lm. 191. és 192. old. r,H Szöveghű közlése, az előző irodalom részletes összefoglalása, elemzése: Gerézdi Rábán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. 213—264. 511 Horváth J. : A magyar irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1944. 281. old. m Eperjesi István: Apáti Ferenc és Cantilenája. Filológiai Közlöny. 1968. 513—520.