Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor

Zalai kódexek A zalai kutatás már részletesebben foglalkozott két, megyénkből elkerült középkori könyvvel. A Göcseji Múzeum 1960-ban megjelent emlékkönyvében Jakab Géza tanulmányát olvashattuk a középkori kultúra két kiemelkedő alkotásáról, a Hahóti kódexről és a Csatári Bibliáról. Cikke a korábbi szakirodalom fontosabbjárói is tájékoztat, a kötetek jelentőségét is kellően méltatja. Ezek ismétlése feleslegesnek tűnik, ide kívánkozik azonban néhány kiegészítés. 1. A Hahóti kódex sokáig úgy szerepelt a szakirodalomban, mint a zágrábi érseki könyvtár MR 126. jelű Sacramentariuma. Eredetét többen is vizsgálták, több helyről is származtatták. Hahóti származását Kniewald Károly bizonyította először 1938-ban,

31 Jakab Géza elfogadta Kniewald érvelését. Kniewald a következőkre alapozta bizonyítékait: — A kötet a zágrábi püspökség alapításakor került Zágrábba. — Szövegéből kitűnik, hogy bencések írták-használták. — Sok olyan vonatkozása van, amely Magyarországhoz kapcsolja. — Szövegéből az is kitűnik, hogy Szent Margitról elnevezett monostorban használták. (Szövegében szerepel az ,,. . . in hoc presenti monasterio sanda Margarate uirginis..." Kniewald szerint ,,az az apátság minden valószínűség szerint (kiemelés tőlem N. J.) a hahóti (Zala megye) Szent Margit apátsággal azonos."

32 A hahóti apátság létét bizonyító okleveles adatok ugyan jóval későbbiek, de Kniewald szerint a hahóti apátság 1091 előtt már megvolt, mert Valter somogyvári apát 1330 körül megintette Keled fiait, hogy ne háborgassák a hahóti, másként piliskei monostor birtokait, mivel azokat, illetve Hahótot Szent László Somogyvár fönnhatósága alá rendelte. Ebből arra következtet, hogy a hahóti monostor már Somogy vár 109 l-es alapítása előtt már fennállt.

33 Kniewald érvelését azonban csak kétkedéssel fogadhatjuk el. a) Szentpétery szerint a hivatkozott, Valter apát által említett oklevél hamis. Szerinte a töredék az 1002-i pannonhalmi oklevélből és pápai oklevelekből van összeállítva, abból a célból készült, hogy a Hahót nemzetségből származó Keled fiait visszatartsa a hahóti monostor dúlásától és fosztogatásától, mert — mondja az apát — a monostort Szent László király alapította, ő az igazi fundator és patrónus, nem a Hahót nemzetség.

3

'

1 b) A Valter által bizonyítékul hozott oklevél szövegéből azonban az derül ki, hogy nem a hahóti monostorról van szó, hanem a plébániáról: ,,Decernimus ergo, ut nulli omnino hominum liceat prefatam ecclesiam nostram beaté Margarethe circa Plyzkam . . ."

35 31 Dr. Kniewald Károly: A „hahóti kódex" (Zágrábi Mr. 126. kézirat) jelentősége a magyarországi liturgia szempontjából. Különnyomat a Magyar Könyvszemle 1938. II. füzetéből. 32 Uo. 4. old. 33 Uo. 5. old. y

' Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Szerk. Szentpétery Imre Bp. 1923. 32. sz. 35 Uo.