Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor

Ezt erősíti egy XIV. századi adat is: Debrentei Tamás zágrábi püspök és testvérei folyamodnak, hogy a hahóti plébánia — parochialis ecclesia — függetlenítessék a somogyvári monostortól.

30 Vagyis: ha az oklevél nem is lenne hamis, akkor is csak a hahóti plébánia 1092 előtti meglétét bizonyítaná. Az eddig ismert adatok alapján nem igazolható, hogy a hahóti monostor Szent László idejében már megvolt, így a zágrábi MR 126. jelű kézirat Sacramentarium hahóti eredetét sem tekinthetjük bizonyítottnak.

37 2. Jakab Géza még azt bizonyította — Fejérpataky Lászlóra, Gerevich Tiborra és Mezey Lászlóra hivatkozva — hogy ,,a Csatári Biblia csakis magyar földön, közelebbről pedig éppen a Zala megyei Csatár bencés kolostorában készülhetett."

38 A Fejérpatakyra való hivatkozás téves, hiszen a kódex első magyar vizsgálója a művet XI. századi bajor munkának tartotta.

39 Gerevich érvelését talán némi praktikus célzatosság is motiválta : azt akarta igazolni, hogy a műkincs tulajdonjoga Magyarországot illeti. Legújabban Wehli Tünde vizsgálta meg igen részletesen, minden magyar elődjénél körültekintőbben a két értékes kötetet.

40 Ikonográfiái és stilisztikai vizsgálat alapján arra a következtetésre jutott, hogy azt a XI. század második felében Salzburgban festhették, s nem sokkal később innen kerülhetett Magyarországra. Hogy hogyan, nem tudjuk. „A kódex Csatárra kerülésére vonatkozóan csak hipotéziseink lehetnek. Egy évszázados itteni birtoklása bizonyos."''

1 A középkori zalai kolostorokról (a megye mai területéről) ránk maradt adatokat áttekintve igazat kell adnunk Wehli Tündének: igen nehéz a XII. században olyan műhelyt elképzelnünk, mely a bibliánkhoz megkívánt monumentális feladattal megbirkózhatott volna. Csatárról ismerünk ugyan két — a könyvek ügyében készült — oklevelet, ezek azonban inkább negatív értelmű dokumentumok: arról szólnak, hogy 1262—63-ban a kegyúr a nagyértékű bibliát zálogba csapta, azt kiváltani nem tudta, s értük a kolostort nagyértékű földbirtokkal kárpótolta/'

2 Azóta nincs hazánkbeli nyoma a két kötetnek, később az admonti kolostorban bukkantak fel, 1937 óta pedig a bécsi Österreichische Nationalbibliotek Gbd. ser. nov. 2701—2. sz. alatt nyilvántartott, féltett kincsei. A csatári apátságban a vizitatorok 1508-ban csak két misekönyvet találtak,''

3 Zalaváron 1553-ban 3 misemondó könyv mellett ugyan még 127 kötetet számol36

Monuments Romana Episcopatus Vespremiensis. III. 1902. 169. old. 37 Vö.: Mezey László: A latin írás magyarországi történetéből, Magyar Könyvszemle, 1966. 3. old. 16. sz. jegyzete szerint a kódexünk archetípusát a brevnovi Szent Margit apátságban másolták, amelyről a Brevnovban alapított Szent Márton pannóniai monostorában másolták a magyar szentekre vonatkozó szövegekkel bővített, Zágrábba került példányt. ;!S Jakab: lm. 222. old. 39 Vö.: Fejérpataky László: A Gutkeled-biblia, Magyar Könyvszemle, 1892—93. 5—22. old. ''"Wehli Tünde: Az Admonti biblia. Bp. 1977. 41 Uo. 10 old. 42

Kiadásuk Fejérpataky lm. és: A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Bp. 1963. 43 Sörös Pongrác: Elenyésztett bencés apátságok. Bp. 1912. 261. old.