Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Müller Róbert: IX. századi sírok Nagypáliból

lóval eltemetett, indás díszű övvel bíró halottnál — is a jobb kézhez tettek két ép és egy töredékes fölbevalót, továbbá két gyöngyszemet.

9 A mellékletek nem mindig rendeltetésszerű helyükön kerülnek elő, ezért már többször felmerült, hogy nem viseleti tárgyként, hanem a hozzátartozók részére, a másvilágra szánt küldeményként tették azokat a halotthoz.

10 A Nagypáliban megbolygatott temetőből tehát valószínűleg két övvel eltemetett férfisírt ismertük meg, amelyek közül az egyikhez legalább egy ló is tartozott. A fegyverként sírba került vasbalta mindkét sírhoz tartozhatott. Fel kell vetnünk egy másik rekonstrukciós lehetőséget is. Eszerint a 2. sírban egy nő nyugodott, és vele került a földbe az 1. sír egyik lova. Több év elteltével a nő jobb oldalára temették a férjét, ugyancsak egy lóval. Nem akarván elválasztani egymástól a házaspárt, a férfi lovát is a nő bal oldalára temették. Ezzel viszont megbolygatták a korábban eltemetett lovat. így magyarázatot nyerhetnénk arra, hogy az 1. sírban levő két felszerszámozott ló közül miért bolygatott az egyik. Ez a megoldás azt is jelentené, hogy a beszolgáltatott és elkallódott övdíszek a 3. sírhoz tartozó lovat ékesítették. A sírok által felvetett szokatlan kérdések tisztázására 1969 őszén a környező területen további kutatást végeztünk. Kilenc kutatóárkot nyitottunk. A Petőfi u. 41. sz. ház kertjében, a sírok előkerülési helyénél, a vízvezeték árkával párhuzamosan, attól kb. 2 m-re; a házzal szemben, az út túloldalán levő beépítetlen telken; a Petőfi u. 43. sz. ház kertjében, és a 41. sz. háztól D-re levő üres telken. Kutatási lehetőségeink a belterület miatt korlátozottak voltak. A környékbeliek elbeszélései szerint a 43. sz. ház építésekor meszesgödör ásása közben találtak egy sírt, de itt csak a kertben nyithattunk egy árkot, amelyben semmit sem találtunk. A meszesgödör helye légvonalban mintegy 70 m-re volt sírjainktól, így nehezen hozható kapcsolatba az itt talált sír a késő avar temetkezésekkel. Mégkevésbé a 45. sz. ház alapozásakor sekély mélységben (40—50 cm) talált melléklet nélküli váz. Ezen a telken nem engedélyezték a kutatást. Árkainkat általában 180—200 cm mélyre ástuk, mert a homokos talajban sírfolt nem látható. Az ásatás során egyetlen csontvázas sírt sem találtunk. A VI. árokban, a nyáron feltárt síroktól DDK-re 22 m-re azonban meglepő leletre bukkantunk. Sekély, mélységben (35—40 cm) egy szórthamvas sírt találtunk. A kb. 45 cm átmérőjű körben 5—7 cm vastagságban hamu és kalcinált csont került elő. Az egyetlen melléklet egy rövid, nyéltüskés vaskés volt (4. kép 6.), amelyen nem voltak égésnyomok. Ez a tárgy azonban a sír keltezése szempontjából nagyon fontos. A hamvasztásos sírt a ritus és a kés alapján a késő népvándorlás korban beköltöző szláv etnikumú népességhez köthetjük. A pókaszepetki korai avar temető területén talált szláv hamvasztásos sírok 90%-a urnasír, de volt köztük szórthamvas is. A hamvak között több esetben találtak a nagypálihoz hasonló késeket.

11 A szláv hamvasztásos sírok keltezése szempontjából nagyon fontos, hogy a Lipp V. által feltárt keszthelyi temetőben VIII. század végi gazdag avar 9 Fettich, N. 1965. 23. és 24—26. kép. 10 ТотЫ P. 1972. 29. Régészeti és néprajzi irodalom a 9. jegyzetben. A basaharci síiesetében Fettich N. is arra gondolt, hogy feleségei számára vitte a túlvilágra a halott a fülbevalókat és gyöngyszemeket (ld. 9. j.). 11 Cs. Sós Á. 1973. 75—76.