Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Körmendi Lajos—Lendvay Béla—Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában

A háborús események következtében a gazdaságok felszerelése igen súlyos veszteségeket szenvedett. 1945 elején 1—1 birtok felszerelésének több mint fele hiányzott. Az állat­állomány nagy részét és a szállítóeszközöket a visszavonuló német csapatok ma­gukkal vitték, vagy tudatosan megsemmisítették. A megfogyatkozott gazdasági felszerelés egy részét és az állatállományt a nagybirtokokról 1945 elején a pa­rasztok hordták szét. 1945 áprilisában a főispán jelentéséből kiderül, hogy a megyében a katonai események előtt 274 traktor volt, illetőleg ebből a jelenlegi megye területére csak 180 esik. Ezekből maradt mindössze 24 üzemképes, 8 üzemanyaghiány miatt nem dolgozott és 7 üzemképtelen volt. 1945 tavaszára tehát az állomány 21%-a ma­radt csak meg. A traktorállomány üzemképes része mindössze 17,7%-a a régi­nek. 1945 nyarán készült összeírás alapján a volt uradalmak felszereléséből a traktorokon kívül még megmaradt 26 üzemképes gőzgép, 13 üzemképtelen és 2 anyaghiány miatt nem működő. 3 1945 szeptemberében jelent meg az Ideiglenes NK 600/1945. ME. sz. rende­lete: a nagybirtokrendszer megszüntetése (Magyar Közlöny, 1945. 10. sz.), mely­nek 30. §-a mondja ki, hogy ,,Az igénybevett birtokokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szét­osztása nem felel meg a termelés érdekének, a földhöz juttatottakból alakítan­dó földművesszövetkezet tulajdonába kell adni." így került a megmaradt erő­gépek egy része a földművesszövetkezetek tulajdonába, míg más részük a föld­igénylŐ bizottság ellenőrzése alatt maradt. A felszabaduláskor a mezőgazdasági termelés megindításához a rendelkezésre álló gépi vonóerő alig tudott valami­vel hozzájárulni. Nem alakult azonban kedvezőbben Zalában a fogatos vonó­erővel kapcsolatos kép sem. A felszabadulás előtti igaerő helyzetet a szomszédos megyékhez viszonyítva a 4. táblázat szemlélteti. 4. táblázat Igaerőhelyzet Zala, Somogy, Baranya és Vas megyében (1935) Lófof Sat ökörfoi *at Tehénfogat összes egyes kettes kettes négyes fogat Zala 2 669 7 762 2 042 461 15 240 28 174 Somogy 5 346 24 236 2 254 1 556 4 571 37 963 Baranya 2 136 18 078 868 2 291 2 560 29 943 Va s 3 356 5 557 3 400 139 16 090 28 542 Az összes fogatszámot illetően Zala nem marad el a szomszédos megyéktől, de az igázott állatfajokban Vas és Zala mutatja a legkedvezőtlenebb képet. E két megyében a legnagyobb a tehénfogatok száma. Vas és Zala megyék összehason­lításában pedig Zala a hátrányosabb helyzetű. Míg Vas megyében a tehenek 53,1 %-át igázták, Zalában 58,77%-át, ugyanakkor Somogyban ez az arány csak 10,63 u /o-ot tett ki/ 1 3 Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. Zalai Gyűjtemény, 1977. 4. sz. 8. old. 4 Uo. 107—108. old.

Next

/
Thumbnails
Contents