Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Körmendi Lajos—Lendvay Béla—Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában
A változásoknak e három időszakra bontása önkényes ugyan, mivel ezek egymásba folynak és egy céltudatosan összefüggő politika következményei. Mégis úgy éreztük, hogy a fejlődésre e három időszak politikai és gazdasági változásai gyakorolták a legjellemzőbb hatást. í. Zala megye mezőgazdaságának vonóerő helyzete 1935-től a gépállomások megalakulásáig A gazdasági viszonyok meghatározásához hozzátartozik az adott területen élő népesség száma, foglalkozása és annak differenciáltságán kívül a birtokviszonyok alakulása is. A megyében ezek az országosnál kedvezőtlenebb birtokviszonyok előnytelen településszerkezettel is párosultak. 3. táblázat Zala megye gazdaságainak száma a felszabadulás előtt (1935) Birtok Nagyság A gazdaságok száma % Területe % 0— 1 kh 47 076 44,6 22 587 4,0 1— 5 kh 39 548 37,5 94 418 16,6 6— 50 kh 18 023 17,1 187 807 32,8 51— 100 к h 279 0,3 19 105 3,4 101— 500 к h 386 0,4 54 642 9,6 501—1000 kh 79 0,1 54 642 9,6 1001—3000 kh 45 — 71 981 12,5 3001— kh 9 — 32 527 5,6 105 445 100,0 507 178 100,0 A birtokosok 82%-a a. földnek csak 20,6%-a felett rendelkezett, nem egészen 1%-a pedig a terület 46,7%-át mondhatta magáénak. Zalában aránytalanul kevés volt a 10—20 holdas középbirtok, ritka az ennél nagyobb birtok, amely képes lett volna a gazdaság némi modernizálására. A megye helyzete lényegesen kedvezőtlenebb az országosnál. A 30-as években a 0—5 holdig terjedő ingatlanok aránya országosan 72,4%, Zalában 81,1%. Ez sem mind szántó, hiszen a terület jelentős része legelő és erdő. Az iparral alig rendelkező megyében 1 lakosra 2,2 katasztrális hold terület jut, amelyen korszerű gazdálkodásról szó sem lehet. 2 A felszabadulás előtti időben és a felszabadulást követő két—három évben a háborús veszteségek miatt a megye mezőgazdasága rendkívül elmaradott feltételek között, több évszázados, elavult eszközökkel termel. 1935-ben a megyében mindössze 136 traktor van, ezek is kivétel nélkül mind a nagybirtokon. 2 Ujvári Sándor: Tanulmányok Zala megyéről. Zalaegerszeg 1970. 6. old.
