Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Lötz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője

A Balaton — így a legsúlyosabb helyzetben levő Keszthelyi-öböl' — eutrofizálódásának késleltetésére alkalmas leghatékonyabb, hosszú távra is kielégítő lépés — a Balatonba folyó szennyezett vizeknek a realitások határán belüli maximális tisztítása mellett — a tó vízszintjének 1,5—2,0 m-rel történő megemelése volna. Bár ez technikaiig nagyobb nehézségek nélkül megoldható lenne, társadalmi és közgazdasági kihatásai miatt aligha jöhet szóba. Így törekvésünk csak arra irányulhat, hogy a Balaton vízgyűjtőterületének kereken felét (és a Keszthelyi-öböl vízgyűjtőjének csaknem egészét) jelentő Zala-vízgyűjtőről érkező vízeket úgy engedjük a Balatonba, hogy az elérhető maximális mértékű öntisztulási folyamaton menjenek át, vagyis a „Balatonvízzé válás" meg a Keszthelyi-öböl elérése előtt megtörténjék. Ez — jelenlegi ismereteink szerint — legtökéletesebben a Balaton mai vízszintjénél magasabb vízszintű, megfelelő mélységű és felületű, a Zala vizeinek elegendő tartózkodási időt biztosító tározóval érhető el. Bár a tározó létesítésével a Kis-Balaton és a környező mocsaras terület egy részén többé-kevésbé visszaállnak a 100—150 évvel ezelőtti viszonyok, a környezet állandóan fokozódó szennyeződése, a vízgyűjtőn folyó mezőgazdasági termelés irreverzibilis fejlődése és a Balatonnak a korábbi állapothoz képest jelentősen csökkent vízszintje következtében e tározó — a megváltozott természeti viszonyok miatt — nem lesz képes a Kis-Balaton és mocsarainak „eredeti" funkcióját tökéletesen betölteni. A tározó megfelelő működése csak akkor várható, ha területén a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk a természetes viszonyokat. Ezért a tározót teljes egészében zárt környezetvédelmi területként kell kezelni. A tározó tanulmányterve elkészült, megvalósítására kormányhatározat született. A terv ismertetése messzire vezetne, ezért csak néhány jellemző műszaki adat álljon itt tájékoztatásul: Térfogat 106,7 m A.

f. üzemvízszintnél 104 millió m

:í Felület 106,7 m A.f. üzemvízszintnél 75 km

J 1,0 m-nél nagyobb mélységű vízfelület 63 km

2 Átlagos vízmélység 1,4 m Becsült összes költség 1270 millió Ft A Kis-Balaton tározó csupán a Zala Vízgyűjtőjéről származó szennyezéseket lesz képes távoltartani a Balatontól. A Balaton vízminőségének romlását csak csökkentheti, a Keszthelyi-öböl problémáit pedig csak részben — igaz, jelentős részben — fogja megoldani. A Balaton vízszintjének leszállításából eredő bajok —, a Balatonnak, mint élőhelynek általános változása, nem kívánatos vízinövény-fajták elterjedése — kiküszöbölésére a Kis-Balaton tározó egyáltalán nem lesz képes. A tározó csak az első lépés a Balaton vízminőségi problémáinak teljes megoldásában. A történeti kutatásnak egy különleges ága, a régi térképeknek kellő műszaki és térképtörténeti ismeretek birtokában történő elemzése és összehasonlítása a mai viszonyokkal, a Kis-Balaton tározó tervezése során felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott egy aktuális, rendkívüli súlyú környezetvédelmi problé-