Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Lötz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője
legetett „Lik" az a hely volt, a Zala mai torkolatától mintegy 6,5 km-re, melynek közelében Zalavár, Hídvég és Vörs határa találkozott, s ahol a köztudat szerint akkoriban a Zala a Balatonba folyt. Említést érdemel e térkép szépmívű, empire stílusú címirata. Különösen érdekes a címirathoz tartozó, a mértékskála fölött ábrázolt tájrészlet. A zalavári apátság Zalaapátiban ma is meglévő barokk temploma és kolostorépülete tisztán felismerhető rajta. E kép alapján némi fogalmat alkothatunk arról, milyen lehetett 150—200 évvel ezelőtt a Zala völgye, de a Kis-Balaton is. Gyakorlatilag az 1805-ös zalavári térképen ábrázolt állapotot tünteti fel valamennyi általam megvizsgált, 1805—1840 között készült, a Kis-Balaton térségét ábrázoló térkép. Ezek közül említést érdemel a zalaegerszegi levéltár T 37 jelű, 1:21 600 méretarányú, 90x82 cm méretű, jó állapotban levő, színezett kéziratos térképe, mely a zalavári apátság birtokait ábrázolja. Figyelemre méltó a térkép igen szép, művészi kalligrafiájú, díszes címirata. A térképet Bajomy István, Zala megye „második" mérnöke, a Zala első rendezési tervének készítője, a rendezési munkák későbbi irányítója készítette. Félreérthetetlenül leolvashatjuk róla, hogy mit értettek akkoriban Kis- és Nagy-Balatonon és igen értékes további adatokat is szolgáltat a térség akkori állapotára vonatkozóan. A Kis-Balaton Hídvégtől a „Lik"-ig tart. Jelentős részét az „Ingovány" feliratú, minden bizonnyal növényzettel borított, lápos térség foglalja el. Ennek K-i szélén „Matska tó" megjelöléssel kis szabad vízfelületet találunk, kb. 150x60 m kiterjedéssel. A Kis-Balaton szabad vízfelülete Hídvégnél kezdődik és mintegy 1,5 km hosszú, átlagosan 600 m széles, ezután a „Lik"-ig elszűkül, s É felől az „Ingovány", D felől a zimányi dombok határolják. A „Nagy-Balaton" a „Lik"-nál kezdődik. A „Lik"-tól É-ra fekvő területet a „Kerékláp" foglalja el, amit az „Ingovány"-tól keskeny csatorna („Siker") választ el- A Lebuj-pusztától K-re elterülő, kb. 1,5 km széles sáv (amit az 1761-es térkép még a Balaton vízétől elöntött területként jelez), a „Balaton Bozót" nevet viseli, szélén — Lebuj-pusztától K-re — halászkunyhók és csónakkikötő találhatók. Feltűnő a változás az I. katonai felvétel Kis-Balaton ábrázolásához képest. Nemcsak a nyílt vízfelület csökkent, hanem többé-kevésbé járható mocsaras részek (Ingovány, Kerékláp) is képződtek, a „Balaton Bozót" pedig anynyira járhatóvá vált, hogy szélén halászkunyhókat építettek. E változások oka a Beszédes József vezetésével végrehajtott Sió-szabályozás volt. A siófoki malom 1821-ben történt elbontásával a Balaton vízszintje kereken 1 m-t süllyedt. 21 így a mai Kis-Balaton térségének magasabban fekvő részei szárazra kerültek,' a vízszint 106—107 m A. f. közötti értéken állandósult. Ennek ellenére a „Lik" és Fenékpuszta közötti területet változatlanul a Balaton szerves részének, öblének tekintették. A T 37 jelű térkép Zalavárt ábrázoló részét egyébként a zalaegerszegi levéltár T 35 jelű, szintén 1833-ban készült 1:7200 méretarányú térképéről redukálták. E térkép a Kis-Balaton vonatkozásában lényegesen újat nem mond, de nagyobb méretaránya folytán jóval több részletet ábrázol. Említésre érdemes azonban, hogy a récéskúti bazilika helyét „Követses sziget"-nek nevezi. A 21 LoÍ2 Gy. 1974. p. 269.
