Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Lötz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője

néphagyomány tehát fenntartotta az 1950 körül feltárt, addig ismeretlen, romos templom emlékét. A Hídvég és Fenékpuszta közötti vízfelületet először a zalaegerszegi levéltár T 117 számú, 1:28 800 méretarányú, 1833-ban Beszédes József felügyelete alatt, Póka Antal zalai és Vörös László somogyi mérnökök közreműködésével készült nagyméretű Balaton-térképe nevezi teljes egészében Kis-Balatonnak. Erre az időre a volt balatoni öböl a Sió-rendezés következtében állandósult balatoni vízszint következtében valószínűleg már annyira eltérő jellegű volt a Balaton más részeitől, hogy megkülönböztetését a kor legjelesebb vízimérnökei indokoltnak tartották. Ennek ellenére 1863-ig ezen a területen az átlagos vízmélység legalább 1,0—1,5 m maradt. Ugyanígy Kis-Balatonként szerepel a Fenékpuszta—Hídvég közötti térkép a II. katonai felmérés 1856 táján kiadott szelvényein. Ezek azonban — a korábbi térképekhez képest —, már kevesebb nyílt vizet, jóval több mocsár jellegű területet ábrázolnak. A Kis-Balaton a Balaton 1832-ben készült térképén.