Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Lötz Gyula: A Kis-Balaton múltja és jövője

Azt, hogy milyen volt a mai Kis-Balaton térsége a XVIII. század hatvanas éveiben, a Zala megyei Levéltár T 1 jelű, Krieger Sámueltől származó

7 térképe ábrázolja a legszebben. E térképpel legújabban Bendefy* és Hrenkó

tJ foglalkozott. Bendefy a zalaegerszegi példányt csak említi. Bár a Kis-Balatont ábrázoló részletét 1969-ben megjelent művében

10 közli, elsősorban az Országos Levéltárban található Krieger-féle Balaton-térképpel foglalkozik. Hrenkó már részletesebben szól a zalaegerszegi Krieger-térképről, következtetései azonban vitathatók. Krieger térképének Zalaegerszegen található példánya igen jó állapotban maradt fenn. 270x73 cm méretű, vászonra húzott, színezett térkép, címirat nélkül. Méretaránya a térképre rajzolt mértékskála alapján 3500 bécsi Öl = 188 mm, vagyis kereken 1:35 300. A mértékskála felirata: „Scala 3500 Orgiar. Wiennensium seu 7/8 Miliaris Germanicum"." (Hrenkó a feliratot hiányosan közli!) Ez a térkép tartalmában — kis részletek kivételével — azonos az Országos Levéltár S 12 Div. VIII. No. 283 jelű, díszes kivitelű, szignált, címiratos, 1766-os keltezésű térképével. A zalaegerszegi példány hátoldalán, a vásznon „Krieger Sámuel 1766" ceruzafelirat található. Ez minden bizonnyal a XX. századból származik. Mind Bendefy, mind Hrenkó a zalaegerszegi példányt az Országos Levéltárban található példány másolatának tartja. Ezzel a megállapítással — úgy érzem — vitába kell szállnom. A szakirodalom Krieger térképének négy példányát tartja számon,

12 ezekből kettő elveszett. Kétségtelenül a legdíszesebb kiállítású az Országos Levéltár példánya. Hasonlóan díszes (címirattal ellátott) lehetett a Hunyadi grófok kéthelyi levéltárában volt, de elveszett (Cholnoky által még használt) térkép. A másik elveszett példány, mely eredetileg a veszrémi levéltár tulajdonában volt, és Tumler Henrik hagyatékából származott, leírása alapján a zalaegerszegi példányéhoz hasonló kivitelű lehetett.. A XVIII. században a térképek másolása gyakorlatilag kizárólag átszúrással történt. Ez a művelet az elsőnek készült, „eredeti" példányt erősen rongálta. Mivel legalább négy Krieger-térkép készült, nem valószínű, hogy a másolatokat az Országos Levéltár reprezentatív kiállítású példányáról készítették. Sokkal inkább feltételezhető, hogy vagy a zalaegerszegi, vagy az elveszett veszprémi példány az „eredeti". (Az utóbbi feltételezést az támogatja, hogy Cholnoky 1918-ban megjelent művében

13 a veszprémi példány feliratait rossz tintával 7 A térkép vitathatatlanul Krieger saját keze munkája. Ez — a térkép feliratait más, kétségtelenül Krieger kezétől származó térképekkel egybevetve — első pillantásra nyilvánvaló. Ilyen például a Rába Bodonhely és Rábakecskéd közötti szakaszát ábrázoló, 1770-ből származó térkép. Másolatát közli BendefyL.: Krieger Sámuel. Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1972. pp. 3—7. 8 Bendefy L.: Krieger Sámuel 1776. évi tervezete a Balaton lecsapolásáról. Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1973. pp. 50—55. 9 Hrenkó P.: Krieger Sámuel 1766. évi Balaton-térképe. Geodézia és Kartográfia, 29. Budapest, 1977. pp. 264—274. 1(1 Bendefy L.—V. Nagy I.: 1969. 1129 ábra. "Érdekes, hogy Krieger — amint a feliratból kitűnik — a bécsi postamérföldet (4000 öl) azonosnak tekintette a német mérfölddel, bár a két mérföld nem azonos. (1 német mérföld=l 15 szélességi fok= 1 földrajzi mérföld—7428 m, 1 bécsi postamérföld=7586 m.) n Hrenkó P. 1977. p. 265. ia Cholnoky J.. A Balaton hi drografiája. Budapest, 1918.