Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban

panasz érkezik az örökösök ellen a táblabírótól „a perbéli eljárásért beígért" összegért (20 Ft) és ítéletek leírásáért.-''

1 Az ingatlanok adásvételéről — nyilván földesúri érdekből —, külön jegyzőkönyvet vezettek.

5-"

1 Az ingatlanszerzésről vezetett jegyzőkönyvbe 1817-től 1833-ig vezették be a város által kiadott iratokat röviden, így a bizonyítványokat, valamint a város általi folyamodásokat is. Ez tulajdonképpen egy vaskos kötet iktatókönyv folyamatos — év nélküli — sorszámozással (bár az egyes adásvételi ügyek intézésének pontos dátumát a bejegyzés minden esetben közli). Kiderül, hogy az ingatlanszerződésekről öröklevelet" is kiadtak, tehát nem a tiszttartó előtt tett bevallások egyszerű feljegyzései ezek, hanem a városi hatóság érdemi ügyintézésének bizonyítékai. A bejegyzések rövid volta miatt nem állapítható meg, tanácsüléseken kelt-e, hitelesítő aláírás nem szerepel benne. Biztonsággál csupán az állapítható meg, hogy tanácsülés elé ingatlan adásvételi ügyek csak abban az esetben kerültek, ha a tanács színe előtt tették le a vételárat, vagy annak egy esedékes részét a vevők, amiről bizonyságlevelet kaptak.

56 A vizsgált időszakban a legmagasabb vételárat Barényi Sándor házáért fizették: 2832 Ft-ot."'

7 így bizonyos hiteleshelyi tevékenységet is folytatott a tanács. E tevékenységi körbe tartozott az is, ha az adós a hitelezőt a tanács színe előtt elégítette ki, amiről szintén hivatalos végzést (hatóságilag hitelesített nyugtát) adtak/"

4 Rendkívül sok büntetőügyben járt el a tanács, de csak apró. mondhatnánk bagatell ügyekben. A tulajdonképpeni (elvileg halállal büntetendő) bűnügyeket ugyanis természetesen az úriszéknek tartották fenn. A városi tanács, mint bíróság, a következő büntetéseket szabta ki: áristom, korbács, pálca, deresen virgács, pellengérre állítás, bírói intés, dorgálás, viasz gyertya vétele, egymás megkövetése a tanács színe előtt. Primitív igazságszolgáltatást végeztek, inkább a józan ész és megfontolás alapján, mintsem következetesen alkalmazott jogszabályok szerint, melyek egyébként nem is léteztek. A bűncselekmények sorában leggyakrabban a becsületsértés fordul elő, de találunk rágalmazást, lopást, istenkáromlást, veszekedést, ,.kurválkodást" és egyetlen ..önhatalmaskodást". Ekkor sem komoly büntetőügyről van szó, hanem csak ennyi történik: az egyik ember a másik sapkáját a disznók közé dobta, a másik erre elvette az öltönyét. így fogalmaz a jegyzőkönyv: „minthogy mindenki maga magának bírája nem lehet",

50 az „önhatalmaskodót" az öltöny visszaadására kötelezik. Általános jelenség, hogy a büntetés kiszabásával egyidejűleg megállapítanak megfelelő összegű kártérítést is. Cseh Ádám takács fát lopott, fizet 2 Ft 30 kr kártértítést és a templom részére fél font viasz gyertyát vesz (bírság).

(in A tolvajlást a forgalmi értéknek megfelelő arányban vagyontalan tettesek ese54 Jkv. 1824. okt. 23. ™Zeg. 737. 56 néhai Nagy Antal fazekas maradéki eladják házukat, a kemencét, a kertet Vigi Istvánnak 1200 Ft-ért. Jkv. 1834. nov. 2. és Zeg. 737. 1297 sz. 57 Jkv. 1826. dec. 16. :,s

Jkv. 1826. nov. 15. 50 Jkv. 1843. nov. 25. 00 Jkv. 1839. aug. 4.