Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban

tében 12 pálca, vagy 12 órányi áristom terjedelemig büntetik.

61 Két verekedési eset kerül a tanács elé. Tarafás Adám takács 9 éves inasát Szálai Ferenc elverte, ezért két órányi áristomra ítélik.

62 amikor pedig Gál János asztalost szomszédja megpofozta, „mint mester ember kéri a becsületét visszaadni", a verekedő „testi suhadalomért" fizet a sértettnek 10 Ft kártérítést, tanúkra, egyéb költségre 6 Ft 54 kr-t,

63 ami meglehetősen magas összeg, de nyilván azért szabta ki ezt a bíróság, mert a verekedő, Paur József timár mesterségére nézve első osztályba sorolt mester.

M tehát behajtható volt a kiszabott összeg. Súlyos becsületsértésnek számított, ha valamelyik lakos a másikat „meghuntzfutolta", mert korántsem a mai értelemben vett ,,huncut"-ot jelentette, hanem ehhez „tudni kell, hogy a ma már megszelídült hunefut szóból a kor embere még világosan kihallotta az eredeti „vagina canis" értelmet".

65 így fordulhatott elő, hogy amikor Tavasz Ignác „nemesi személyét megbántották, huntzfut névvel illették", a perköltségek mellett a sértett személy részére a vádlott 5 Ft 10 kr-t fizet.

66 Amennyiben nem nemes a sértett, a büntetés is enyhébb (12 pálcaütés).

67 Hasonlóan igen gyakori a „fehér személyek" közötti „öszvekurvázás", melynek büntetési mértéke változó (1 font viasz gyertya vétele, áristom, pénzbüntetés), de igen magas a Hartman Ferenc német varga ellen kiszabott büntetés, aki anyját illette ilyen becsmérlő szóval, 48 órai áristomot kap, ami mesterember számára komoly büntetés, hisz nagy munkakiesést jelent.

64 A leányokra általában katonákkal való „fajtalan" cselekedet" miatt 6—12 korbácsütést szabnak ki, illetve egy esetben ..a városból egy hajdú által kikísértetik."

6

'

J A tanács egész bíráskodására jellemző, hogy a színe elé kerülő büntetőügyekben szinte „élvezettel" jár el (sokszor és részletesen kihallgatják a vádlottat, felsorakoztatják a tanúkat, gondosan feljegyzik az obszcén megnyilvánulásokat), az ilyen ügyek nyilvánosságra hozatala valószínűleg foglalkoztatta az egész közvéleményt, de a hozott ítéletek egyben a közerkölcs formálói is lettek egy zárt közösségben élő, egymást életét közvetlen közelből ismerő kisváros lakóinak mindennapi életében. Végigkísérve a tanács egész működését, világosan megfigyelhető, hogy Zalaegerszegen a városi önkormányzat a reformkor kezdetén még kiforratlan szervezetű, bizonyos fokú tájékozatlanságot mutat a város ügyeinek intézésében. Majd a 30-as évek végén megpróbálják a hatáskörök világosabb megvonásával szervezettebbé, összefogottabbá tenni egész működésüket, több-kevesebb sikerrel. A városi tanácsban mint hatósági személyek és mint ügyfelek, peres felek, főként iparosok hallatják szavukat. Kereskedőkről még nem sok szó esik, 61 Pl. Jkv. 1833. júl. 11. és 1839. szept. 7. fi2

Jkv. 1833. nov. 9. ';

:!

Jkv. 1833. szept. 7. 64 Consc. CiíC. '

i:

> Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után. Akadémiai Kiadó, Bp. 1962. 129. old. ,i,;

Jkv. 1837. ápr. 15. ,i7

Jkv. 1827. márc. 14. 68 Jkv. 1827. jún. 10. (il,

Jkv. 1824. jún. 5.