Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban
hány krajcár és több ezer forint között mozog. A legnagyobb pénzösszeg a tárgyalt ügyekben 5500 Ft követelés, melyet a felperes nem tud hitelesen bizonyítani, bár „bővebb próbára" (bizonyításra) szólítják fel/' 1 ' A lakosság többsége az itt élő zsidó kereskedők és boltosok adósa. A tanács 8, vagy 15 napi határidőt szab a visszafizetésre, de rendkívül engedékenynek bizonyul, a határidőket az adós kérésére többször módosítja és csak végső esetben rendel el „bírói dullást", végrehajtást, bár ezt megelőzően nagyon sokszor kilátásba helyezi. Éppen a végrehajtás során szükséges helyszíni vagyonbecslés, árverés sok többletmunkát jelent az esetenként kiküldött — általában két tagú — bizottságnak, mely mindenkor többletbevételt is jelent a perköltség magasabb összegű megállapítása folytán. A városi tanács iletékessége a város polgáraira terjed ki. Az ellenük, mint alperesek elleni pereket tárgyalja. Ezért fordul elő, hogy egyes pereket bizonyos esetekben — nem megállapítható szisztéma szerint — egyenesen az úriszékre utasít, amely egyébként a polgári perek hivatalos fellebbezési fóruma. Következetlenség tapasztalható az árendás zsidók panaszos ügyeinek intézésében. Míg a Ragendorfer Simon izraelita elleni panaszt „mivel a földesuraság árendása, boltosa, a városi hatóság alá nem tartozik", az úriszékre utasítja a tanács/' 7 Rosenberger Dávid 14 Ft-os házárendával való adóssága tárgyában neki 8 napi fizetési határidőt szab. Mivel az adós „tartozását ugyan elismerte, do ellene több szemtelen szavakkal előlgördülvén, a városi tanács illetlen tettéért megfenyítette —, ezen fenyítés rajta semmit sem fogván, sőt a bíróság ellen is azon szavakkal, hogy ő nem ide tartozandó és ezen bíróságot el nem ismeri, a termet ott hagyni szándékozott'" 1,4 — 12 órai bezárásra büntetikEgyetlen esetben tárgyal a tanács házassági, vagyonjogi ügyet, amikor Varga Ignác csizmadia felesége válni óhajt és kis gyermekei részére hozományát és ősi fundusait bírói zár alá kívánja vétetni, férje kinyilatkoztatja, „hogy felesége többé haza ne jöjjön, a gyermekeket eltartja, a közösen épített házért fél árendát fizet neki".' 1 '1 A tanács meghallgatva mindkettőjüket, megállapítja ugyan, melyik a hibás fél, de az ügyet illetékes elbírálásra a szentszékre továbbítja. A polgári perek között a legkülönbözőbb kártérítési ügyek szerepelnek, többnyire egész csekély perértékkel. így: malac szekérrel való eltiprása (5 Ft)/ ,t: a számadó gondatlansága miatt elveszett sertés (4 Ft), 51 a szomszéd búzájának eltaposása ló által, 52 ökörtinó agyonverése (30 Ft). 53 Minden esetben körültekintően járnak el, hosszú — talán túlzott mértékű — tanúkihallgatás után általában megítélik a károsultnak a bizonyított kár összegét. Az örökösödési perek nagy körültekintést, többszöri helyszíni kiszállást igényelnek és rendkívül hosszú ideig elhúzódnak. Ehhez kapcsolódóan több /l0 Jkv. 1844. júl. 6. /l7 Jkv. 1843. dec. 2. ' ,8 Jkv. 1844. máj. 11. w Jkv. 1833. dec. 27. •^Jkv. 1832. nov. 19. 51 Jkv. 1824. aug. 21. •^Jkv. 1827. márc. 3. 5:1 Jkv. 1824. dec. 17.
