Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban

érdemben hivatalos irományát a tanács fel nem veendi,"''

0 de több embert is jegyzőkönyvileg „mintegy lázítóknak" minősítenek-''

1 Ügy látszik, hogy Zalaegerszegen nem vették komolyan az incolatus megszerzését, mint például Nagykanizsán, ahol a polgárrá felvételről pontos lajstromot vezettek.''

2 és ahol a polgárrá felvétel várospolitikai célokat szolgált. Egerszegen a vizsgált időszakban összesen 9 fő folyamodását vizsgálják meg, egy esetben pedig csupán konstatálják az engedély nélküli letelepedést: „Csacsi Makacsics János minden jelentés nélkül városunkban önkénye szerint letelepedvén, mint külső lakos, a szokott 30 Ft 48 kr-t 15 nap alatt fizesse meg.'"*'

1 A kérdés felületes kezelését bizonyítja, hogy 1824-ben Horváth Károly föstő arra hivatkozik, hogy nem szoktak taxát fizetni a letelepedésért/

1

'

1 így valóban .szükséges rendezni az ügyet. Ez 1827-ben a következőképpen történik: „Kemény József bíró úrnak azon előadására, hogy köztapasztalás szerint sok új lakosok, különösen a céhek által körükbe beszedni szokott legények anélkül, hogy az egerszegi város és a méltóságos uraság közt levő, s fölséges Mária Terézia királyné által megerősített örökös contractus tartalma szerint magukat jelentenék, a városba beszállanak és letelepednek, sem az előjáróságot, sem pedig a T. uradalmat meg sem ismerik a szükséges intézetek és a csöndes boldogságnak fenntmaradására és megtartására nézve szükségesnek látván — jelenti Kemény József azt, hogy ennek utána az olyatén új lakosok, akik a város kebelében lakó képpen letelepedni és magukat a városi lakosok közé adni kívánkoznak, elsőben is a városi elöljáróságnál magukat bejelentsék, ahol minden levelei és erkölcseire nézve az olyasoknak viselete megvizsgáltatni fognak, ne hogy a búza közé konkoly (keveredjék), vagy jövendőre valamely kiszökásek. melyek által a város jussai csorbulást szenvedhetnének, be ne férkezhessen, szükség lészen új és hasznos intézkedéseket tenni, melynek teljesítésére és további fenntartás végett a tekintetes uradalomnál is az ollyas új jövevények a városi recomendatio vagy az olyannak érdemeik mellett magokat bejelenteni kötelesek lesznek.

"^

5 A polgárrá felvétel díját (taxa) ekkor külsőkre nézve 20. a helyi születésűekre nézve 10 Ft-ban állapítják meg, kifogásolva, hogy „a város tudta nélkül sokan beférkeznek a városba, az uraságnak Sutzgeldet ígérnek, ezáltal a város jussait csorbítják", ezeket most fizetésre akarják szorítani. A város tehát féltékenyen őrzi — talán vitás — jogát arra, hogy a betelepedést a tanács, nem pedig az uradalom adja —, de legalábbis az együttműködéshez ragaszkodik. '. A tanács legnagyobb energiát és időt kívánó tevékenysége a bíráskodás, amit ugyanazon testület, ugyanazon ülésen lát el, mint a közigazgatási ügyeket. A polgári perekben is korlátolt hatásköre van, ugyanis ingatlantulajdoni és határper az egész időszak alatt egyáltalán nem kerül a tanács elé. Ezt az uradalom nyilván az úriszéknek tartja fenn. Mégis igen fontosak a polgári perek, főleg a nagy számban tárgyalt világos adóssági perek. Ezek összege né''"Jkv. 1844. febr. 24, /,l

Jkv. 1844. febr. 3. 42 Degré /,:i

Jkv. 1844. febr. 3. v

'Jkv. 1824. aug. 21. '•"-Jkv. 1827. febr. 3.