Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban
valamely mellékes utcákban és veszedelmes helyeken akár külsőket, akár ha mindjárt ide való gyanús lakos személyeket, mesterlegényeket, zsidókat, különösen ács és kőmíves legényeket lappangva tapasztalnának, azokat minden megvizsgálás nélkül azonnal vagy a városi tömlöcbe, vagy pedig nagyobb bátorság okáért a méltóságos uraság, vagy a N. vármegye fogházába a teendő megvizsgálás után elveendő büntetés végett a vigyázók megfogván, bevinni köteleztetnek." Nincs jogunk a bejegyzés hitelességében kételkedni, mert a jegyzőkönyv folyamatos, nem az események célzatos visszavetítéséről van szó. Annál inkább, mert valóban leég 18-án a városnak a mai Marx tértől és Rákóczi úttól északra fekvő része, mégpedig ..éppen keddi napon, reggeli 10 óra tájban, midőn a munkában legjobban foglalatoskodtak volna lakosink a mezőben." 35 így az üres városban 127 lakóház és 161 egyéb épület vált a tüz martalékává. A íelgyújtást igazolja az a tény is, hogy július 29-én kigyullad a város másik — a fenti vonaltól délre levő — fele, így szinte az egész lakosság hajléktalanná válik.-"' 6 Érdekes módon, noha a tanács maga is gyújtogatásnak minősíti legközelebbi ülésén (augusztus 2.) az esetet, még sincs nyoma a jegyzőkönyvben annak, hogy a gyújtogatok után nyomoztak volna. Igaz ugyan, hogy a gyújtogatok elleni eljárás, mint halállal büntetendő bűntett üldözése a pallos jogú láriszék, vagy a vármegye hatáskörébe tartozott. A szörnyű pusztítást követő újjáépítés, mely valóban remek munkalehetőséget biztosít az ácsoknak és kőműveseknek, a leégettek segélyezése, az újonnan kapott téglaégetési jog alapján a téglaszer ügyeinek irányítása nem kevés feladatot ró a tanácsra, de az ezzel kapcsolatos visszaélések ellen is fel kell lépnie. Például Varga György városi téglagondnok jelentése alapján „a városi téglavető 30 db görbe séndelt alattomosan eladott, mesterségétől megfosztatik." 37 A tűz a legveszedelmesebb ellenség a többnyire fából készült, zsuppos, könnyen gyulladó építmények miatt, így sok — szigorú tűzrendészet! intézkedést is tesz a tanács. Fitzkó Istvánné nagyobb hasáb fákat tesz a kályhába, ezért kályháját, kemencéjét ledöntik. 38 Rosmán János éjszaka, gyertya fénye mellett szénát hord le padlásáról, büntetése meglehetősen nagy összeg: 12 ezüst forint. Hompó András özvegyét, mivel ,,a kenyérnek és cipónak egy naponi kétszer sütése igen tilalmaztatik" :î,, , 24 órai bezárásra ítélik. A tanács szerteágazó, a város egész életét átfogó közigazgatási tevékenységet fejt ki (koldusok segítése, városi levéltár felállítása, talált tárgyak elárverezése stb.). De hatáskörét, „becsületét" féltékenyen őrzi. Amikor Ns Oswald Károly ,,a városi tanács ellen annak becsülete megsértésével egy rágalmazó és mocskos kinyilatkoztatást a fölséges kancelláriához tett, melyben a tanácsot fölöttébb gyalázza", gyors intézkedést foganatosítanak, miszerint „semminemű 35 Jkv. 1826. júl. 12. :!íi Jkv. 1826. aug. 2. :i7 Jkv. 1843. nov. 18. ;!S Jkv. 1833. jan. 12. au Jkv. 1843. dec. 11.
