Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban
városi tanács a városbeli nemes Magyar család panasza alapján foglalkozik Magyar Pál csizmadia ügyével, ki nemességét próbálja bizonyítani (sikertelenül), holott a magisztrátusnak semmiféle jogcíme nincs nemességi ügyekben eljárni. 13 A bíró személye rendkívül fontos, mert hisz ö a város „legfőbb egyedi szerve, a tanács elnöke, a város első tisztviselője". 1 ' 1 Zalaegerszegen nincs nyoma annak, hogy a tanács nélkül döntött volna bármely közigazgatási, polgári vagy büntetőügyben, de a tanács ülésén mindig személyesen elnököl. Kemény József szűrszabómester bíróvá választásakor 1826-ban a következő indoklás szerepel: ,,(a másik két jelöltnél) alkalmasabb és tehetősebb lészen" és nem utolsósorban „mint jó írást tudó"' látszik érdemesnek a bírói tisztségre. A választás lefolyását nem jegyezték fel részletesen, nem tudjuk, szavazással vagy közfelkiállással zajlott le. de úgy látszik, általában demokratikusan történt. Panasznak nincs nyoma. Két esetben (1839-ben és 1846-ban) is előfordul azonban a vármegye direkt beavatkozása a városi Önkormányzatba. Ezt fontos hangsúlyozni, mert egyedi példa, nem országosan jellemző gyakorlat. 1839. augusztus 18-án „minthogy a T. N. Vármegye kegyes rendelése következtében Bogár László a hivataltól elmozdíttatott. ezúttal az érdemes városi közönségtől az uradalmi candidatio mellett Horváth Imre kineveztetett 1840. évi mindszent napig". 15 A tanácsosok megválasztását pedig szokás szerint eszközlik 1839. november 1-én, minthogy általános gyakorlat, hogy a tanácsosokat évenként választják, még akkor is ha néhányukat meghagyják hivatalukban. Míg ennyire megerősödik a vármegye befolyása, a földesúr közvetlen beavatkozásának — a bírójelölésen kívül — nincs nyoma. A tanács tagjai többnyire iparosok. Amennyiben nemesek kerülnek a tanácsba, általában szintén iparűzők. Arra gondosan ügyelnek, hogy az 1830-tól állandóan alkalmazott városi gyámatya (tutor) megbízható, tehetős ember legyen. A sorozatos visszaélések kiküszöbölése érdekében az eddigi tutorok helyébe (többnyire a bíró látta el e tisztséget) ,,az új gyámság az ezentúl leendő árvák massaira nézve fog egyedül kiterjedni". 10 A városi tisztségek (strázsamester, kisbíró, hajdú) a korábbi években nem kívánt terhet róttak a polgárokra, így szintén 1830-ban határozat születik: „mivel a városi szolgálatra eddig mesterembereket szorítottak, akiknek ebből káruk volt. ezentúl egy strázsamester és három libériás hajdú állandósan legyenek, s azok a szükséges ruházaton kívül bizonyos készpénzbeli fizetéseket kapjanak, melyből sorsokhoz képest elélhessenek". 17 A rendelkezés minden valószínűség szerint elérte célját, mert míg ezt megelőzően pl. 1826-ban Paur József timár a strázsamesteri szolgálattól 50 Ft-ért váltja meg magát, 18 — erre az évek folyamán több példa is akad —, 1834-ben már Saffer György strázsal:í Jkv. 1827. jan. 17. és 20. Csizmadia. 27. old. 15 1. Jkv. Megjegyzés: B. L. csizmadia, H. I. szűcs. 2. Jkv. 1846. dec. 5. Ez alkalommal a megye beavatkozásának módja az előbbivel azonos volt. I(i17 Jkv. 1830. nov. 7. 18 Jkv. 1826. nov. 8.
