Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban

mester ügyében ilyen döntés születik: „IIa nem javul meg, szolgálatjábul kinthagyatik".

19 Fontos tisztséget tölt be a perceptor, akit városi kamarásnak neveznek. Sok baj származik abból, hogy számadásaikat évek múltán sem tudják bemutatni a tanácsban. Az ispita curatorral együtt interesre (az ekkori gyakorlatnak megfelelően 6%-os kamatra) adják ki a tőkét, mely a gyámi javakkal együtt mintegy a városi bank szerepét tölti be, de egyben a visszaélések, a jogtalan haszonszerzés melegágya. Györei Mihály takács mint ispita curator 1833-ban „már hét esztendőktül fogva az ispitálnak jövedelméről és kiadásairól számadást nem adott, a kamatokon fölül még fölöttébb uzsoráskodik",11 — leváltják, helyébe hosszabb időre Hérits Antal asztalos lép. Évenként újra alkalmazzák a kocsmárosokat. akikre a hivatalát több éven át ellátó „bormester különös gonddal és vigyázassál köteleztetik".

21 A városra kirótt széna és zab összeszedésére és beszolgáltatására külön számadót neveznek ki. Ügy tűnik, a gyámatya, a perceptor, az ispita curator, a bormester választott tisztviselő, a strázsamester, a kocsmárosok, hajdúk és bakterok a tanács által konvencióval felfogadott alkalmazottak. Egyetlen esetben fordul elő. hogy a magisztrátusba póttagokat is választanak, akiket bizonyos ügyekben való eljárásra igénybe vehet a tanács.

22 A közrendre, biztonságra számos városi alkalmazottal ügyel a tanács, kiknek meghatározott készpénzfizetés és természetbeni juttatás jár, így az éjjeli bakterok 1833-ban egy esztendőre 12 Ft fizetést, egy pár új és egy pár tehénbőr csizmát, három esztendőre egy új hosszú szűrt, minden sírásásért 36 kr-t kapnak.

2

'

1 A tanács hatáskörébe tartozik a városi közigazgatási különösen a rendészeti ügyek tárgyalása. Ide sorolták a városi piacon kialakult árak figyelemmel kísérését, amit időnként a tanács jegyzőkönyvbe is bejegyeznek. Az 1830-as évek elején a piaci árak a következőképpen alakultak: búza 4 Ft 39 kr, rozs 3 Ft 18 kr. árpa 3 Ft, kukorica 4 Ft 3 kr (pozsonyi mérőként), a szána mázsája 2 Ft 39 kr.

2

'

1 A piaci árak összehasonlításául szolgálhatnak a fizetések és a városi költségek reál összegének értékeléséhez. Ugyanekkor a pénzromlás miatt a bíró számára megengedik, hogy ha valakik számára (pl. uradalmi vagy megyei kiküldötteknek, úriszéki ülnököknek) ebédet ad, az eddigi személyenkénti 25 garas ebédköltség helyett a piaci beszerzési árakon szabályos nyugtákkal számolják el a városi cassából az ebédhez szükséges élelmiszereket.

2

'' Sok gondot okoz a tanácsnak az adó beszedése és a különböző közmunkákra való kirendelés: a Válicka patak medrének tisztítása, sáncok (gátak) készítése, templomépítéshez, illetve — tatarozáshoz való fahordás, postautak karbantartása.

26 19 Jkv. 1834. november 27. 20 Jkv. 1833. jan. 6, 21 Jkv. 1824. szept. 18. 22 Jkv. 1833. nov. 1. 2:5 Jkv. 1833. dec. 13. 2/1 Jkv. 1833. dec. 7. 25 Jkv. 1834. nov. 2. 26 Jkv. 1837. ápr. 12., jún. 25., 1833. aug. 14., 1830. nov. 7.