Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A lendvavidéki etnikai csoport kialakulásának okai. (Differenciáló és integráló tényezők.)
kulturális elemek kisebb részénél (nyelvjárás, szövés-himzés, népviselet), melyek részben régibb, részben újabb elemeket tartalmaznak, és jellemzőjük, hogy Hetes körül egy meghatározott szűkebb területen, a Lendvavidéken élnek csak a magyarságon belül. Ezek alapján vált lehetségessé az itteni etnikai egység elhatárolása. Az itteni elkülönülésnek, differenciálódásnak, (részben az egységesülésnek, integrálódásnak is) három alapvető oka van, nevezetesen a terület korábbi 1. földrajzi, 2. társadalmi és 3. nemzetiségi adottságai. Ezek általában nem elszigeteltek, hanem együttesen jelentkeznek. Az integrációban pedig döntő jelentőséget tulajdonítunk — az egyező adottságokon kívül — a terület központjában elhelyezkedő mezővárosnak, Alsóíendvának. A differenciálódás egyik oka a terület földrajzi zártsága. Ha a lendvavidéki sajátosságok elterjedési területét egybevetjük a terület természetes, földrajzi határaival, úgy ez a kapcsolat kétségtelenné válik. (1. és 9. kép). Ha csak a térfelszínt nézzük, úgy nem tűnik ki ez a zártság, hiszen a sík táj DK. és ÉNy. kivételével ugyancsak síkságban folytatódik. A síkság összekötő jellegénél azonban jelentősebb volt az itt széles mocsár- és erdősáv (természeti akadályok) elválasztó jellege. Ezt a néhány útvonal csak részben enyhítette. Kisebb mértékben tájunkon, még Hetesen belül is találunk elválasztó erdősávokat, ezek azonban alárendelt jelentőségűek voltak az integráló tényezőkkel szemben. Az etnikus jelenségek elterjedésével összhangban álló korábbi táji földrajzi határok így rajzolódnak ki előttünk: Északon, Dobronak felett, a Kebeléig nyúlóan a Dobrai-hegyek erdős nyúlványai; északkeleten, Jakabfától és Resznektől Hosszúfaluig a Kebele hosszan kiterjedt mocsárvidéke; délkeleten, Alsólendvától a Muráig a terjedelmes Alsólendvai dombvidék; innét nyugatra (délen) a Mura folyó (délkeleten nagy mocsári erdőkkel); nyugaton, Dobronak és Kapca között a Lendva folyását kísérő mocsaras erdőség. A zárt terület csupán Dobronak és Kapca körül nyílt. A zártságot enyhíti az Alsólendván átfutó néhány fontosabb út, elsősorban a Körmend és Muraköz irányába tartó római út, és a dobronaki út. Két jelentősebb település van területünkön: annak centrumában Alsólendva, továbbá északnyugati sarkában Dobronak. Ezekkel együtt a Lendvavidék magyar részén 25 település van. A terület legelszigeteltebb része Észak-Hetés, vagyis az öt, ma hazai hetési falu. A társadalmi eltérés a terület keleti szélének teljes hosszában jelentkezik. A Kebele vonalától nyugatra a falvak mind az alsólendvai uradalomhoz tartoztak. Ettől keletre már egészen más birtokviszonyok vannak (más uradalom, több birtokos, (közbirtokosság), kisnemesi falvak.) A jórészt közbirtokossági falvak némelyikében (Külső- és Belsősárd, Résznek stb.) jelentős számú kisnemesség is élt. A társadalmi eltérés 1 '' 3 bizonyára egyik oka volt az itteni magyarságon belüli etnikai eltérések kialakulásának. Nemzetiségi eltérés két irányban: északnyugaton—nyugaton (szlovének) és délen (muraközi horvátok) van. Ez egyben etnikumunk határát is jelenti. A 143 V. ö. 92. sz. jegyzet!
