Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A lendvavidéki etnikai csoport kialakulásának okai. (Differenciáló és integráló tényezők.)
és részben Űjfalu tekinthető. 140 Rédics és Lenti csupán az 1860 előtti pacsaviseletben kapcsolódik a Lendvavidékhez. Bellosics tehát lényegében jól határozta meg az itteni etnikai egység kiterjedését. Göncziről viszont ez nem mondható el. Ismerte ugyan a hetésiek nyelvjárási és néprajzi sajátosságait, tudta, hogy a sajátos viselet a Hetestől (Lendvától) délre lévő magyar falvakban is él, azt is, hogy az ..igazi" Hetes a Kebelétől nyugatra van, mégis Hetest a Kerka és a Lendva közé helyezi, így fekvését teljesen tévesen határozza meg. Gönczi Hetese sem a történeti-tudati egységgel, sem az annál jóval nagyobb etnikai egységgel nem azonos. Hibás elhatárolásának téves elméleti okai vannak, ugyanis véleménye szerint Göcsej és Hetes néprajza „nagyegészében egyező" és így a két táj egymással „szomszédos." 1 ' 1 ' Bellosics világosan érzékelte Hetes, és a vele azonos kultúrájú nagyobb terület elnevezésének problémáját is. Korábbi felfogásával egyetértve, erről véleményünk az alábbi. Ha egy tájegység kiterjedése jól meghatározható, és ha az ottani etnikus sajátosságok lényegesen eltérnek ettől a területtől, úgy nem szabad a tájnevet cégérül használni az etnikai egység megjelölésére. Még akkor sem. ha az utóbbihoz élő név (tájnév) nem áll rendelkezésünkre. A konkrét táj, illetve etnikai egység eltérésének az elmosása pontatlansághoz, a tények elferdítéséhez vezet, és a további precíz kutatást gátolja. Esetünkben Hetes területe a történeti adatok, és a néphagyomány (sőt a kettő egyezése) alapján ritka pontossággal meghatározható. Márészt a ..hetési" népi kultúra Hetesnél lényegesen nagyobb, és szintén jól körülhatárolható területen él. Hetes történeti és tudati, az azt is magában foglaló nagy egység viszont nyelvjárási és néprajzi: etnikai jellegű fogalom. A Kebele és a Mura közötti, kb. 25 településből álló terület és etnikai egység megjelölésére a Lendvavidék, illetve a lendvavidéki magyar etnikai (nyelvjárási, néprajzi) csoport (lendvavidékiek) megjelölés látszik a legmegfelelőbbnek. 142 A lendvavidéki etnikai csoport kialakulásának okai (Differenciáló és integráló tényezők) A továbbiakban az itteni etnikai egység keletkezésének és kiterjedésének az okaival foglalkozom. Bevezetőben leszögezhetjük, hogy csupán a 11 faluból álló Hetesre korlátozódó etnikai sajátosság nincs, így Hetes nem határolható el magyar környezetétől. A Hetesben is meglévő sajátosságok bővebb körben élnek. Zömük (főként a gazdálkodás, település, építkezés jelenségei) messze vidéken, és különböző módon elterjedtek, így ezek a — feltehetően legarchaikusabb — elemek helyi etnikai elhatárolásra nem alkalmasak. Más a helyzet a 1/10 A két „átmeneti" faluból Pince közelebb áll a sajátos Lendvavidékhez, mint Űjfalu. 141 Utalok a tárgyalt 3. sz. terület elméletre és a szöveggel kapcsolatos 13. s köv. sz. jegyzetekre! 142 Ezt azért is jónak érzem, mivel akár a Lendva folyóra, akár Alsólendvára értjük — találó. A Lendva folyó két oldalán van a terület, és Alsólendva körül. A kebelevidéki, vagy muravidéki (-melléki) elnevezés azért nem megfelelő, mivel e folyóknak — részben vagy egészben — csak egyik oldalara terjed ki vidékünk.
