Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

A Hetés tájnév eredete

Ez a tragikus esemény egyben mondánk keletkezésének az idejét is meghatározza. Szempontunkból azonban lényegesebb, hogy a monda magába szívta az akkor élő, de korábbi (XVI. századi) eredetű népi tudatot Hetes nevéről (=7 -háza telep), és azt napjainkig fenntartotta. A nyelvtudomány megállapította, hogy a hetes, hetes szavak a hét számnév származékai. Hetesben egyetlen olyan hetes egység mutatható ki, mely a tájnévnek alapjául szolgálhatott, még pedig bíróságunk hét -háza nevű települése, mely a legkorábbi időktől (első nyoma az 1512. évi összeírásban van) legfeljebb 1648-ig volt érvényben. Azt nem tartjuk valószínűnek, hogy csak ez a hét település valaha is (1512 előtt) önálló igazgatási egység, bíróság lett volna.

63 Az viszont bizonyosra vehető, hogy a környező nép ezt az adott bíróságon belüli település-névadási sajátosságot (hét -háza) ragadta meg, amikor a hét -háza településnek összefoglaló névként a Hetes tájnevet adta.

64 Azt már kimutattam, hogy a csupán egy-egy alkalommal előforduló Hetésfalva (1512) és Hetésháza (1557) nem élő tájnév, hanem az összeírok módosítása. Úgy is mondhatnánk, hogy etimologizálása, amellyel Hetes (Hetésalja) néveredetét magyarázzák. És nem is rosszul! A Hetes tájnevet — feltehetően a mondában is kimutatható korai hetési népi tudat alapján — a 7 faluval, a 7 -házával hozzák összefüggésbe. A Hetésalja tájnév már problematikusabb. Ez az 1509—1556 közötti időszakban 16 esetben fordul elő, míg a Hetes csak három ízben. Arra gondolhatnánk, hogy Hetésaljából lerövidüléssel keletkezett az 1557 után kizárólagos Hetes név, tehát, hogy a Hetésalja forma a korábbi. Kétséget támaszt azonban az, hogy egyrészt maga a Hetes név is korán (1510, 1512) előfordul, továbbá, hogy a korábban gyakori Hetésalja is a Hetes szóból származik. Az iratokban előforduló névalak-gyakoriság nem feltétlenül azonos a népéletben meglévő névformákkal, és azok gyakoriságával. A Hetésalja összetétel formailag teljesen megfelel a magyar népi (és egykori nem népi?) névadásnak, hiszen országszerte számos hasonló tájnevünk van: Hegyalja, Bükkalja, Mátraalja, Kemenesalja, stb.

65 Tartalmi problémák vannak itt! A magyar népnyelv finoman disztingvál: az -alja (jelző) soha nem azonos azzal — ha kapcsolódik is hozzá —, aminek az alja (jelzett szó.) Tehát pl.: a hegy alja (a hegy alatti rész) nem azonos magával a heggyel; a híd „alja" (dülő: a híd „alatti" rét) magával a híddal;

66 a Mátra alja a Mátra hegységgel, stb. E példákat tájnevünkre alkalmazva Hetes-aljának területileg különböznie kellene Hetestől (= 7 -háza falu.) Korai Ahhoz túl kicsinyek voltak ezek a települések. 1524-ben a legnagyobb hetési -háza falu (Gáborjánháza) is csak 10 családból állott. A bírósági központok általában sokkal népesebbek voltak. Előző dolgozatomban kimutattam, hogy bíróságunk akkori központjának a felsorolás első helyén álló, 12 családos Hidvég tekinthető. Azt eleve nem tartjuk valószínűnek, hogy a tájnevet nem a környező nép, hanem az uradalom adta volna. Bár ilyen eljárás nem szokatlan (1524: Karikainnensőfél, Karikatúlsófél), de ezek mesterkélt jellege elárulja nem népi eredetűket, így nem is gyökereztek meg a nép körében, — eltérően tájnevünktől. Kósa—Filep 1975, 229 kk. 16 „-alja", ezen belül ll-féle tájnevet sorol fel. Ezek közül leggyakoribb a Hegyalja. Ezt a nevet hét tájunk viseli. Papp—Végh 1964, 619 kk. (Mutató.) Ugyanitt rengeteg analógia: Falu-, Ház-, Kápolna-, Kert-, Major, Nád-, Templom-, Víz-alja stb.