Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

A Hetés tájnév eredete

Hetessel foglalkozó nagyobb munkáiban az itteni életforma speciális elemeivel: a viselettel, az építkezéssel és a halászattal foglalkozik, de érdekelték a helynevek és a folklór is. Szempontunkból különösen fontos, hogy e bőséges, jó adatközléseken kívül Hetes nevével, kiterjedésével, Hetes és környéke népi kultúrájának kapcsolataival szintén foglalkozott. Kiindulópontként Hetesről alkotott — részleteiben változó — véleményét röviden összegezem: Alsólendva és környéke magyar falvai (a települések számát eltérően: 22 és ..30 s egynéhány" között jelöli meg) egyetlen etnikai egységet képeznek, melynek fő jellemzője a nyelvjárás és a népviselet. Korai véleménye szerint Hetes e nagyobb egységen belüli hét -háza nevű falu tájneve. Ez a hagyomány szerinti hét falu a régi, az eredeti Hetes. Ez azonban csupán tájnév, mivel etnikailag nincs különbség a 7, és a maximálisan 30 és egynéhány falu között. Később csupán annyiban változott az álláspontja, hogy a Hetes tájnevet ő is kiterjesztette a 30 körüli falura. Sommázott felfogását az alábbiakban részletesen tárgyalom, és az általa említett egyes kérdésekhez kapcsolom a teljes kérdés-komplexumot. így először — Bellosics adataihoz kapcsolódva — a tájnevet elemzem, melyről már első cikkében ír. A Hetes tájnév eredete Az 1509-től folyamatosan kimutatható tájnevükről előző dolgozatomban az alábbiakat állapítottam meg. 1564-től a Hetes névforma kizárólagos. A korábbi periódusban (1509—1557) viszont a tájnév négyféle változatban is előfordul (Hetes. Hetésalja, Hetésfalva, Hetésháza.) Ebből úgy látszik, hogy a név még alakul, keresi végleges formáját. A Hetésfalva és a Hetésháza csupán egy-egy alkalommal (1512, 1557) fordul elő. A településnevekre jellemző névformán kívül ez az egyedi előfordulás is arra vall, hogy egyik sem lehetett élő név : mindkettő az összeíró torzítása, a számára érthetetlen ,,-alja" végződés értelmezési kísérlete. Más a helyzet a Hetes és Hetésalja névformáknál. A Hetes ugyancsak három esetben, de már korán (1510-ben és 1512-ben kétszer) felbukkan. Feltűnő viszont a Hetésalja névforma gyakorisága: 1509—1557 között 16 alkalommal fordul elő a 21 adat között. A változó névforma bizonyára kapcsolatban áll tájnevünk és területi egységünk friss keletkezésével. Fenti előzetes elemzésemet most folytatom, megkísérelve a tájnév eredetének a megfejtését. A két lényeges névvariációról éppúgy feltételezhető az, hogy az eltérő névformán túl tartalmi (értelmi, területi) különbség is volt közöttük, mint ennek az ellenkezője, ti. hogy a Hetes szó csupán lerövidült formája a korábbi Hetésaljának. Az -alja összetétel lényeges lehet, de mivel mindkét variációnak a ..Hetes" az alapja, világos, hogy ez a korábbi fogalom, tehát elsősorban ennek az etimológiáját kell tisztáznunk. Névetimológiáról lévén szó, kiindulópontunk csakis a nyelvészet lehet.