Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A Hetés tájnév eredete
Az -alj(a) szónak a magyar nyelvben számos jelentése van. Ezek közül, mint vonatkozót kiemelem: „valami alá tartozó területrész"/ 10 és „valamely, rendszerint emelkedő területnek alsó része, vége"/ 1 ' Földrajzi nevekben — dűlő-, település- és tájnevekben egyaránt — ez a birtokos összetétel gyakran előfordul/ 12 Míg dűlő- és településneveknél különböző földrajzi és egyéb objektumokhoz tapadhat, addig tájnevek esetében kizárólag emelkedőhöz: dombhoz, hegyhez, így az annak „lábánál" elterülő vidéket jelzi. Nyelvi alapon tehát feltehető, hogy a Hetésalja táj közelében a középkorban volt egy Hetes nevű földrajzi objektum: emelkedő, domb. Ennek a feltevésnek az a hibája, hogy Hetes körül, azon kívül sem ma, sem a középkorból nem ismeretes ilyen földrajzi név. 43 így e hipotézissel sem jutunk előbbre a tájnév etimológiájának a tisztázásában. Hetésalja „körül'' egyetlen Hetes mutatható ki: tájnevünk másik, szintén korai variációja. A hetes, hetes szó a hét számnévből alakult/ 1 ' 1 Ennek, és származékainak a magyar nyelvben többféle jelentése van/' 5 Az Árpádkorban személynév is volt. A számnév-személynevek használata a török népeknél gyakori. A magyarság tőlük vehette át ezt a névadási gyakorlatot. Földrajzi nevekben — főként dülő- és településnevekben, de tájnevekben is — gyakran előfordul.'' 0 Tájnevünk végső soron tehát számnévi eredetű. Ez a tény azonban túl kevés a tájnév konkrét etimológiájának a tisztázásához. Nyelvészeti módszerrel az már nem állapítható meg, hogy a 7 számnévből származó tájnevünk közelebbről miként is kapcsolódik c számnévhez. Talán személynévi eredetű a tájnév és egy Árpádkori itteni birtokos nevét őrzi? 47 Vagy volt, de eltűnt egy ilyen közeli földrajzi név a középkorban? Mindkét hipotézisnek ellene mond a vonatkozó korai írott adatok teljes hiánya! Egyet biztosan állíthatunk, nevezetesen azt, hogy a hetes számjegyhez kapcsolódó táj névadásnak valami konkrét helyi alapja volt, mivel minden tájnév •— így a miénk is — megkülönböztető név, tehát Hetes környékére nem volt érvényes az a bizonyos hetes egység, ami magára Hetesre nézve igen! A hetes megkülönböztetésnél maradva gondolhatnánk arra, hogy a hetésiek elődei — eltérően a környező bíróságok népétől — talán hetenként, vagy ™Benkő 1967., 121. 41 Bárczi—Országh 1959., 136. 42 Dűlőnevekben: Papp—Végh 1964., 620 k. (Mutató) — Középkori zalai településnevekben (Bik-, Egyház-, Fenyő-, Kerka-, Vár-, Zala-alja) : Holub 1933., betűrendben a fenti településeknél. — Tájnevekben: Kádár 1941., 23 k. és Kosa—Filep 1975., 229 kk. (Vö. 65. jegyzet!) 43 Papp—Végh 1964., illetve Nagy—Véghely—Nagy 1886., 1890.; Holub 1929., 1933. és kéziratos feljegyzései, cédulagyűjteménye a ZmL-ban. 44 Pais 1966., 20 k. Árpádkori és török kapcsolatairól uo. v 'Bárczi—Országh I960., 229.; Benkő 1970., 101 kk. 40 Dűlőnevek : Papp—Végh 1964., 664. (Mutató. Egyéb számnevekből is!) — Településnevek (hét és származékai, pl. a zalai (ma Nemes-)Hetes, a somogyi Hetes, stb.) : Magyarország Helységnévtára, 1907. (Egyéb,számneves településnevek is!) Tájnevek: a barcasági Hétfalu (Kósa—Filep 1975., 116.); a középkori zalai Hétkutas (Holub 1933., (Kerka-)Kutas alatt!) — Mindkét tájnevünk hét település együttes neve. '" A lehetőségre analógiaként Szabolcs megye nevét említem.
