Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Szőke Béla Miklós—Vándor László: Pusztaszentlászló XI. századi temetője
nak tartjuk tehát azt is, hogy az ilyen alapokon kikövetkeztetett „nyelv" alapján bizonyos etnikumhoz kössük a gyűrűket — sőt, mint Kiss A. teszi, az egész település lakosságát. 21 Végül a pusztaszentlászlói „írásos" gyűrűk előkerülési körülményeiről. A három gyűrű közül kettő (94., 105. sírok) nem ujjpercen volt a sírban, csak a kéz közelében. A 94. és 28. sírban még egy gyűrű is volt — az előbbi esetében egy zárt bronz pántgyűrű, az utóbbinál egy bronz hajkarikából alakított gyűrű. A 105. sír volt a temető eddigi egyetlen korabeli bolygatású sírja. A váz koponyája az állkapocstól elváltán a tetejére fordult, alsó lábszárai pedig több helyen össze voltak törve. 22 A temetőből eddig 15 pénz került elő. Ebből kettő I. Géza, 13 pedig I. László ezüst dénára (VI. tábla). A pénzek mindig felnőtt sírjában voltak, de női és férfi sírokban egyaránt előfordultak. A férfi sírokban azonban legtöbbször ez az összes melléklet. Szájba tett obulusként mindössze egyszer találtunk pénzt, egyébként kéz közelében, illetve a mell tájékán voltak találhatók. A temetőrészt a pénzek alapján igen jól keltezhetjük. A legnyugatibb sorban volt I. Géza két dénárja, ettől keletre haladva a temető ténylegesen utolsó sora felé, mindegyik következő sorban I. László dénárjait találtuk. E pénzek a CNH által megállapított sor — illetve kor — rendje megfelel a temető pénzes sírjainak sor-, illetve korrendjének — egyedüli kivétel a CNH I. 36. típusú pénz, mely nem a temető utolsó sorában van, mint várhatnánk, hanem az I. Géza koriakat közvetlenül követő sírok sorában. 23 A feltárt temetőrész kora tehát I. Géza (1074—77) és I. László (1077—95) uralkodásának kora, а XI. század utolsó negyede. A leletanyag elemzése során feltűnt, hogy a temető eddig feltárt 108 sírjából egyetlenben sem volt vastárgy (kés, csat, ár stb.) kerámia, ill. edénytöredék, vagy ételmellékletként sírba tett húsétel csontja. Az itt temetkező népesség ősei pogány rítusait teljesen elhagyta a temetkezésnél — pogányságukat már csak a „szent ligetbe" temetkezésük jelzi. 24 Végezetül a temető első hetven sírjának előzetes embertani vizsgálata alapján három típussal számolhatunk e település lakosságának embertani összetevőjeként. Ezek: A — turanid, В — keleti mediterrán, С — nordikus mediterrán típusok. 25 A feltárás utolsó napjaiban a temetőrész DNy-i felében egy őskori gödörre bunkkantunk (kb. 80x80 cm-es, szabálytalan ovális kör alakú, alja a jelentkezéstől mintegy 30—40 cm mélyen volt). A gödör kora az előkerült cserepek alapján kései lengyeli kultúra. 26 21 A. Kiss i. m. 348. felteszi, hogy a gyűrű a közeli Kozár faluból beházasodással került ellendi tulajdonosához. 22 M. Rejholcová szíves szóbeli közlése szerint a szlovákiai Cakajovicén feltárt 77 sírból majdnem fele a pusztaszentlászlóihoz (105. sír) hasonló „bolygatású" volt. 23 A pénzek meghatározásáért Gedai Istvánnak tartozunk köszönettel. 24 B. Szőke, Spuren des Heidentumes in den frühmittelalterlichen Gräberfeldern Ungarns. Stu. Slavica 2. (1956). 119—155. 25 A típusok meghatározását Kiszely István végezte el. ö fogja a teljes temető embertani anyagát feldolgozni. A tájékoztató jellegű adatokért ezúton mondunk köszönetet. 20 A cserepeket Kalicz Nándor határozta meg. Ezúton mondunk neki köszönetet.
