Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

2. nemesi és hercegi várak (Adels-. Herren-, Fürsten- und Landesburg), melyek alatt hamarosan megjelent a suburbium kézművesekkel, kereskedőkkel, szolgákkal. A várak a funkció és kronológia alapján a következőképpen oszlanak meg: 1. főként mezőgazdasági termelés erődített telepei: VII—IX. sz. 2. nem mezőgazdasági termelők erődített települései, suburbia: X—XI sz. A Középső-Elbavidék legjobban ismert sáncvára Tornow.

110 Várépítési típusa gyakori Lausitzban, az Alsó-Spree és Havel vidékén azonban csak nagyon gyenge, néhány méter széles és magas palánkfal található, melyet földdel töltöttek ki. A tornowi erődítés három fázisú. A VI—VII. sz.-ban alapítják, amikor az itteni település mellett menekülőhelyet építenek. Típusa kerekvár, erődítési szerkezete fából épült rostély-szerkezet, kívül agyaggal vastagon bevonva. A vár a korai időszakban békében mindig lakatlan, csak a kapu mellett álló házban laktak, valószínű a vár főnöke vagy a falu öregje. A faluban a vár előtt ekkor nyolc házban kb. 300-an éltek. A második fázis a VIII—IX. sz.-ra esik. Az első vár elpusztulása után az új vár központjában 30 m

2 lakóterületű, alápincézett épület jelenik meg. Körülötte 19 raktár- és 3 lakóépület állt a kerek várfal belső oldalához támasztva hátát. Mintegy 15 harcossal élhetett itt a vár ura. Megváltozott a vár előtti település szerkezete is: a kapuhoz közel kézműves telep jött létre fazekas, vasfeldolgozó műhelyekkel, távolabb pedig a mezőgazdasági termékeket adó udvarok helyezkedtek el. A IX. sz.-tól a népes erődített telepek nem, vagy gyengén erődített falvakba, ill. kis várakba oszlottak szét. Ez főleg az északi obodrita és wilzi területekre vonatkozik, ahol a nagy kiterjedésű menekülővár és törzsi központ volt kedvelt (pl. Feldberg). De a fejlődésnek egy más iránya is megfigyelhető itt: a hercegi vár vagy a főnemes vára a vidék és az uralom központja lesz. A megelőző korszak itteni vártípusa — a kis átmérőjű (20—40 m) kerek vár — felel meg legjobban a kezdődő osztálytagozódás várfejlődésben megmutatkozó változásainak. A VIII—IX.sz. során kialakul már ezeknél a kézműves negyeddel megjelenő suburbium (ld. mint Tornow második fázis). A X—XI. sz.-tól, a német expanzió kelet felé fordulásával a várakat teljesen katonai funkciónak rendelik alá, egyéb funkciójuk szinte megszűnik. Korai városi jellegű fejlődésről a IX. sz.-ban így tehát csak az Északi-tenger melletti szláv törszeknél beszélhetünk [(Demmin, Mecklenburg Magnopolis, Reric)].'

11 Ezeknek a városoknak a fejlődése azonban az Északi-tenger gazdasági-társadalmi változásainak függvénye; nem a közép-kelet-európai városfejlődést alakító tényezők, hanem a távolsági és tengeri kereskedelem a döntő fontosságú fejlődésükben. Mint a fentiek mutatják, Zalavár és az Elba menti sáncvárak, — s éppen a kis kerek várak-településszerkezeti és gazdasági-társadalmi alapokbeli különbségeik miatt nem hasonlíthatók össze. ,W

J. Herrmann. Tornow und Vorberg, Berlin 1966. t^Ld. 109. és 141. jegyzet