Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

Zalaszentmihály A kozsçg múzeumának kiállításán- három IX. sz.-i cserép látható, közelebbi lelőhely nélkül. A cserepeket Hontváry Gy. gyűjtötte — tőzegfejtő munkálatok nyomán.

104 5. Zalavár — civitas Pribinae — Mosaburc A CBC-ban Pribina és Kocel székhelye két néven fordul elő: civitas Pribinae és később, ahogy „újabban hívják" Mosaburc, Kocel idejében.

105 Cs. Sós A. a civitast, „Pribina „városát" a Vársziget körül a mocsárból kiemelkedő szigetek együttesében látja Dercsényi Dezsővel és Bogyay Tamással együtt. Párhuzamként az Elba—Odera közti „Ringwälle" (Rundwälle) típusú településeket említi, ahol a kis vár állandóan lakott vagy részben menekülőhely a környék egy vagy több erődítetlen települése számára. Idézi J. Herrmannt, aki szerint ez a vár, a hozzá tartozó településsel együtt volt a „civitas". Emellett megemlíti Mikulcice „Wallburg"-ját, melyhez hasonló tagolódás Zalaváron is elképzelhető.

100 A kérdés pusztán régészeti oldalról nem közelíthető meg; a második világháború óta mind szélesebben kibontakozó kelet-európai várostörténeti irodalom ugyanis a korai kelet-európai városfejlődés sajátosságait vizsgálva egy sor olyan kritériumot dolgozott ki, melyek a látszólag azonos topográfiájú településképleteket egymástól elhatárolják és korabeli társadalmi-gazdasági jelentőségük alapján értékelik.

107 Ez annál is fontosabb, mivel ebben a kérdésben az írásos forrásokra nem hagyatkozhatunk. Az urbs, civitas, burg(us) fogalmak e korban antik értelmüket már elveszítették, s nem állandósultak egy bizonyos települési formához, hanem többnyire csak erődítést, közigazgatási központot jelöltek.

108 Szemléletesen mutatkozik meg mindez éppen az Elba—Odera közti, ill. a morvaországi sáncvárak elemzésekor. J. Herrmann több összefoglalásban is foglalkozott az Elba-menti szlávok váraival, Két fő típust állapít meg funkciójuk alapján:

109 1. népi és menekülővárak (Volks- und Fluchtburg) m Müller R. hívta fel erre figyelmemet. Ezúton is köszönöm baráti segítségét. 105 Ld. 1. jegyzet. 106 Cs. Sós A. 1969. 100—101. 107 E. Ennen 1953.; W. Hensel 1967. és uő. Die Slawen in Mittelalter, Berlin, 1965. J. Herrmann 1968., 1971.; V. Hruby 1965.; M. N. Kaprep . 1958.; J. Kudrnác. Die ältesten slawischen Burgwälle in der Tschechoslowakei, in: Siedlung, Burg und Stadt, Berlin, 1969. 171—181.; M. Solle 1966.; R. Turek 1969.; M. Stepánek. Opevnévá sidlistë 8—12. století ve stfední Evropé, Praha 1965.; Frühe polnische Burgen, Weimar I960.; Fügedi E. A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel irodalomban, TBM XIII. 1959. 570—607.; uő. A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból, TBM XII. 1957. 521—547. 108 A. Hejna. Zu den Anfängen der Fürsten- und Herrensitze im westslawischen Raum, Vznik a pocátky Slovanu VII. 1972. 49—76., különösen 52—59. Í0!)

J. Herrmann 1968. 144—241. és 1971. 108—166.