Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

pülése", melyet Sós Ä. a VIII—IX. sz. fordulójára keltezett (a „település" ré­tegét nem bolygatták meg a bazilika alapozásának munkái során, sőt e réteg zárószintje a bazilika falához csatlakozik). Ezt követően megszűnik a templom melletti „település" 63 , s a „település" rétegébe kerülnek a templom körüli te­mető sírjai. A temetkezés rövidebb — hosszabb ideig a honfoglalás után is foly­tatódhatott, bár a bazilika pusztulása nagy valószínűséggel ezzel a történeti eseménnyel hozható kapcsolatba.A bazilikát mintegy száz év múlva, a XI. sz. elején építhették újjá, s ekkor kelekezett az építési állványzat is. Ez alapján Cs. Sós Á. történelmi következtetéseiből bizonytalanná vált: 1. A récéskúti sziget VIII—IX. sz.-i szláv lakosú települése, ezzel kapcso­latban az ún. zalavár—fenékpusztai típusú polírozott sárga kerámia antedatá­lása; 2. korai, Pribina előtti frank missziós munka feltételezése, és az I. „fatemp­lom" ezzel összkapcsolása ; 3. a II. (kő-fa) templom Pribina korára helyezése, s e típushoz felhozott nyugati párhuzamok realitása; 4. a kőbazilika építésének XI. sz.-ra keltezése. 6u 4. Zalavár és környéke A továbbiakban kísérletet szeretnék tenni Zalavár IX. sz.-i településképé­nek rekonstruálására, történeti—topográfiai képletének leírására. Ehhez először meg kell ismernünk azokat a lelőhelyeket, melyek Zalavár közelebbi-távolabbi vonzáskörzetébe tartoztak. (7. térkép) G; > Az objektivitás kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a publikáció alapján úgy tűnik, nem teljesen egyértelmű a „település" kifejezés használata. A „leégett telepre" utaló nyomokat ugyanis nem ismerteti Cs. Sós Á. w Dercsényi D., Radnóti A. véleménye szerint is Cs. Sós Á. 1973. 99., Tabella 4. 65 Cs. Sós Á. 1969. 92—103.; a récéskúti bazilika körüli ásatások áttekintését azzal zárnánk, hogy felhívjuk néhány pontatlanságra a figyelmet, mely sajnos nem mindig nyomdahibával magyarázható. 65. о. a kő-fa templom keletkezése előtti sírok felsorolásában a 11 55 sír való­színű 11/53 (ld. térkép), a 66. o.-on 9 61a helyett valószínű 8a 61 (ld. térkép) sír; a 20/61 sír nincs a térképen, esetleg 20 62? (ez utóbbi azonban a kő­fatemplom korából való sírok közt szerepel), a 26. sír a térképen nem szerepel, a 7/35 sír helyett 7 53 a helyes, a 27 61 sír nem szerepel a térképen, nem szerepel a felsorolásban a valószínűleg ebbe a rétegbe tartozó 53. sír (ld. térkép), a 67. o.-on a mellékletes sírok felsorolásánál a 15/61 sír leleteiként vannak fel­tüntetve a szövegben a 34. sírnak tulajdonított mellékletek. Ezt tovább bonyo­lítja, hogy a Taf. XXXVII. 8. kép aláírásában 24. sír jelölés van, míg a 67. o.-on a 15 61 sírhoz tartozónak van feltüntetve, a 75. o.-on а В 13 szelvényben két 48. sírt jelöl. Az egyik közülük valószínű 46. sír, a 81. o.-on az árpádkori sírok felsorolásában a 39 61 sír nem szerepel a tér­képen.

Next

/
Thumbnails
Contents