Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Szőke Béla Miklós: Zala vár
Zalavár—Vársziget A Mária templom és az 1951—54. évi ásatási szakaszban feltárt erődítésen kívül kevés egyéb adattal bővültek ismereteink. Ügy tűnik, hogy Sós A.-nek a templomtól nyugatra és délre folytatott ásatásai során (1963—1965) egy földbemélyített házak alkotta utcasor kezd kibontakozni, s halványan kézműves tevékenységre is vallanak az adatok; az 1951—54. évi ásatási terület nyugati szélének közelében nagyméretű nyersanyagtároló gödör került elő, benne sok szarvasagancs, félkészáru (csont), vas- és bronzszögek, kevés IX. sz.-i cserép. 66 Ezen kívül csak a sziget északi részében, azon a kiemelkedő ponton, ahol a legtöbb IX—X. sz.-i cserép- és kőtörmelék' csontvázmaradvány került elő, folytatott ásatást Cs. Sós Á. 1973-ban. Itt a legkorábbi települési réteg IX. sz. második fele —X. sz. eleji gödörházakból áll. Pusztulási rétegében melléklet nélküli csontvázak feküdtek. 67 Zalavár—Récéskút A háromhajós kőbazilika s tőle északra, még tisztázatlan többrétegű település jellemzi a szigetet. Zalavár—Rezes (Hosszúsziget) Az erdészháztól D-re 1961 decemberében agyagbányászás során 4 IX. sz.-i, Ny— К tájolású sír került elő. Az 1. sírban két frank vassarkanytú, vascsat, vaskés, a 2. sírban a csontváz bokái közt edény került elő, a 3. és 4. sír melléklet nélküli volt. 1964-ben Cs. Sós Á. és E. Szimonova további 13, két rétegben fekvő, szegényes mellékletű sírt tárt fel. Feltehetően templom körüli temető volt. 68 Zalavár—Bükkös (Kunyhós) sziget A Várszigettől É-ra, 1 km-re fekvő szigeten Börzsönyi A. 1907-ben egy szabálytalan alakú kövekből rakott, festett vakolatú falszakaszt talált. Bár árpási (Győr—Sopron m.) ásatásai alapján nagyon valószínűnek tartja, hogy a fal rómaikori, Rómer várszigeti ásatásaira hivatkozva а IX. sz.-i keltezés lehetőségét sem zárja ki. 96 Ma a Bükkös és Hosszúsziget már csak egy néven, Bükkösszigetként él. 70 Zalavár—Mekenye (Vágásalja-dülő) A zalavári hát déli részén, a nyugati peremen két oldalról kisebb mélyedéssel övezett dombhát, Zalavár falutól 1,5 km-re fekszik. 1964 végén Kalicz N. és Cs. Sós Á. ásott a lelőhelyen. Őskori objektumok mellett két későnépvándorláskori (VIII—IX. sz.-i) cserepekkel keltezett szemétgödör és két csontvázas sír került elő, egyikben vaskés és orsógomb volt. 71 66 Rég. Füz. 17. 1964. 60.; 18. 1965. 54.; 19. 1966. 47. és Arch. Polski XVI. 1972. 347. Itt kell kell felhívnunk a figyelmet Méri I. megjegyzésére (Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában, Bp. 1964. 54—52. 10. jegyzet), aki a Cs. Sós Á. által torozóhelyeknek vélt gödrökről azt mondja, hogy földbe mélyített házak, melyeket a későbbi temetkezések (XI—XII. sz.-i sírok) bolygattak meg. 67 Rég. Füz. 27. 1974. 69—70.; Rég. top. I. 59/20. lh. ,l4 Rég. Füz. 18. 1965. 54.; Régi top. I. 59/17 lh. 69 Börzsönyi Arnold római és egyéb dunántúli leletekről. AÉ 28. 1908 184—185. 70 Rég. top. I. 59 18. lh. 71 Rég. füz. 18. 1965. 25.; Rég. top. I. 59/24. lh.
