Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Szőke Béla Miklós: Zala vár

nem lehet korábbi a X. sz. végénél, XI. sz. elejénél. A terminus post quem szempontjából igen fontos a 38. sír, melyben egy idős nő feküdt, akinek a koponyáján szimbolikus trepanálást végeztek — s ez a sír az S4 szelvény metszetében a „kő-fatemplomhoz" tartozó 57. cölöplyuk felett feküdt. Mivel a trepanáció szokása a magyar honfoglalással újra, erősebben divatba jön,

0(1 másrészt ugyanezen rétegben a 101. sírban bronz S-végű hajkarika volt, a cölöplyukak keletkezésének felső időhatára a XI. sz. A pontosabb keltezéshez itt már segítségül tudjuk hívni a történeti forrásokat is. A bazilika újjáépítését István király egyházszervező tevékenységével magyarázhatjuk, amikor a zalavári apátság megalapításával (1019)

6J a récéskúti bazilikát is feltehetően újraépítik. A récéskúti sziget rétegviszonyai tehát a következő kronológiai sorrendet mutatják: Eltekintve a szórványosan előkerült őskori cserepektől

6-; az első megtelepedés a szigeten a IX. sz. közepén történhetett. Ekkor építik fel a kőbazilikát és ekkor — vagy csak igen kevéssel előtte — jön létre az S—

С—T réteg „telec,l

Cs. Sós A. 1969. 81—82. 61 Füssy T. A zalavári apátság története. A pannonhalmi Szt. Benedek-rend története VII. Bp. 1902. 27—57. 62 Cs. Sós A. 1969. 59.