Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Vándor László: A csácsbozsoki r.k. templom kutatása

A torony belső, vakolatlan falain az építési gerendázat nyomai, és a szintek jól megfigyelhetők. A torony alsó, keskeny ablakai eredetiek, a legalsó homlokzati ablaknak kőkeretelése van. A torony felső része a XVI. századi égés után észak—déli irányban lejtősen lepusztult. A felső emelete a XVIII. században épült a nagyméretű ablakokkal. A toldás alatt egy az alsókhoz hasonló keskeny ablak alsó része látható, amelybe az újjáépítéskor gótikus béléskőtöredékeket falaztak be. A toronyaljban az északi oldalon egy befalazott félköríves boltozású ülőfülke van, déli oldalán az egykori déli bejáratot elfalazták, „kolduspaddá" alakították, majd ezt is befalazták. III. A régészeti kutatás A régészeti kutatást a megszokott műemléki hagyományoktól némileg eltérően végeztük el. Erre több okunk is volt. Egyrészt a falkutatás eredményeinek birtokában ki tudtuk jelölni azokat a pontokat, ahol a régészeti feltárástól várhattunk megoldást az építészettörténeti kérdésekre, másrészt a statikai problémák miatt egyes részek feltárásától el kellett tekinteni (I. ábra). Azt is tudtuk, hogy a belső rész nagymértékben bolygatott, laza szerkezetű, ami már akkor kiderült, amikor a padlózat süllyedése miatt egy részt a templom belsejében felbontottak. A padlózat alatt egy vastag réteget a XVIII. századi átépítéskor teljesen felbolygattak és újra feltöltöttek. Ez az átlag egy méter mélységű bolygatás a korábbi szinteket megsemmisítette. 5. kép. A román kori és a gótikus alapozás elválása az északi falnál, és a kiszedett nyugati fal indulása