Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Szőke Béla Miklós—Vándor László: Pusztaszentlászló XI. századi temetője
A hajkarikák anyaga, készítési technikája, a huzal átmérőjének vastagsága, vagy az s-vég formája, szélessége éppen, mivel egy sírban néha mindegyik darab más-más. ebben a temetőben még relatív kronológia megállapításához sem használható. A temetőből előkerült gyöngyöket a következő típusok képviselik: hasáb alakú, lilás, zöldes, fehéres, nagy fluoritgyöngyök, többtagú, apró üveggyöngyök, kerek karneol és hegyikristály gyöngyök, ezüst és aranyfóliás üveggyöngyök, kékeszöld, bevagdalt üveggyöngy, egy sírban kaurikagylók, egyben pedig egy másodlagosan nyakláncba fűzött, csonkakúp alakú, hatlapú, bronz tárgyacska volt, melyet eredetileg talán gombként használtak. (IV. tábla). Az eddigi kevés előkerült nyaklánc alapján különösebb helyi sajátság nem állapítható meg. Érdekességként azonban megemlítendő, hogy az arany- és ezüstfóliás üveggyöngyök mellett csak fluoritból készült nagy hasábgyöngyök vannak, a fóliás üveggyöngyökből pedig mindkét esetben négy—négy van (két ezüst és két aranyfóliás). A temetőből viszonylag sok gyűrű került elő. Formájuk sokfajta típust mutat : Nyitott ezüst pántgyűrű, ezüst pántgyűrű, nyitott ezüst huzalgyűrű, nyitott végű, rombusz átmetszetű ezüsthuzalból kisgyermek ujjára alakított gyűrű, nyitott bronz pántgyűrű, zárt bronz pántgyűrű, nyitott „hólyagos" bronz gyűrű, zárt, öntött bronzgyűrű, bevágott rovátkadíszes gyűrű, nyitott rombusz átmetszetű bronzhuzalból készült gyűrű, végül három szálból font, nyitott végű, ezüst gyűrű. Néhány esetben letörött s-végű bronz haj karikát másodlagosan gyűrűként használtak fel. (V. tábla). A gyűrűk többsége női sírból került elő, közülük egyetlen típus azonban csak férfi sírban található: a bevagdalt díszű, öntött bronzgyűrű. Mindkét esetben azonban még egy gyűrű volt ezek mellett: egy esetben nyitott ezüst huzalgyűrű, más esetben pedig egy haj karikából alakított gyűrű. Férfi sírban azonban ritka a gyűrű; fentiek mellett csak két sírban fordult elő. A gyűrűk általában díszítetlenek. Kiemelkedik ezért közülük a 20. sír ezüst pántgyűrűje finoman poncolt cikk-cakk mintájával (V. tábla, 1. sor, 1. gyűrű) és a 83. sír gondos művű, fonott gyűrűje (V. tábla, 1. sor, 2. gyűrű). A gyűrűk közül három beütött (28., 94. sír), illetve poncolt jelekkel díszített. A 105. sír gyűrűje különösen épen maradt meg, míg a 28. sírból előkerült gyűrűn csak egyetlen jel látható ma már. A Csallány Dezső, 18 majd Kiss Attila 19 által összegyűjtött feliratos gyűrűknek a három pusztaszentlászlóival együtt a következő közös vonásai vannak: 1. ezüstből készült pántgyűrűk (kivéve a svinjarevci 45. sír gyűrűjét, mely aranyból készült), 2. női sírokból kerülnek elő (a 28. férfi sírban talált gyűrű — ahogy a 64. sírban levő is — valószínűleg női gyűrű volt eredetileg), 3. I. László korára, du l^jkorábban is a XI. század második felére utaló mellékletekkel együtt szerepelnek. A pusztaszentlászlói gyűrűkhöz a deszki (87. sír) és a kunkerekegyházi (6. sír) gyűrűk jegyei állnak legközelebb és a klárfalvai (6. sír) Csallány D., Rovásírásos gyűrűk Magyarországon. Arch. Ért. 1955. 79—85. 1. A. Kiss, 11-th century khazar rings from Hungary with hebrew letters and sings. Acta Arch. Hung.22. (1970.) 34—348.
