Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról

mintegy beékeljék az alapozási árok külső falába (ezt a „technikát", melynek célja a szilárdítás, indokolja, hogy az alapozási árok helyenként a bolygatatlan szűztalajt jelentő laza homokréteget vágta és vágta az e felett jelentkező „S—

С—T" réteget, mely agyagos homok és lényegében többször bolygatott, planírozott réteg). Mindez az ásatási metszetek szempontjából annyit jelent, hogy az alapozás külső síkja mellett betöltés nem jelentkezhet. Vagyis: az „R" réteg „bekötése" a kőbazilika falsíkjához, helyesebben az alapozást jelentő szakasz síkjához, nem bizonyítja, hogy az „R" réteg a kőbazilika elkészülte után keletkezett (v. ö. Tóth, 1973. 623; Szőke В., Zalavár 13.). Ami a belső falsíkot illeti, a vizsgált helyeken a fentebbitől részben eltérő képet nyertünk. A „kiugró alapozás" falrakása itt is szabálytalan, de egyes szakaszokon 20/30 cm-re ugrik ki a belső falsíkból. Ez a méret arra vall, hogy az alapozási árkot helyenként szélesebbre vágták a felmenő fal szélességénél, és a falalapozás belső oldalánál helyenként valóban kiugró alapozást alkalmaztak. A kérdéses betöltés metszete azonban megállapíthatatlan volt: részben a bazilika belsc terének többszörös bolygatottsága (korábbi ásatások, régebbi és újkori beásások mint pl. csordakút stb.) részben az első padlószintet jelentő padozat alatti rétegek struktúrája a metszetmegfigyeléseket nem tette lehetővé (az „R" réteg alatti „S—

С— T" réteg felső, átlag 30—40 cm-es kőzuzalékos szakaszában a sírgödrök profilja sem tiszta, v. ö. Cs. Sós Á., i. m. 85. old. 26. ábra). A padozatot jelentő kőlapok alatt az „R" rétegnek megfelelő törmelékanyag elterítése helyenként, mintegy a padozat alapozásaként jelentkezett. 2. Az „R" réteg vizsgálatánál kiemelkedő, hogy olyan planírozási rétegről van szó, melynek „mozgatására" a bazilika felépítése utáni periódusra is van adatunk: kör járat kiképzése, lépcsős küszöb kialakítása északon (itt jegyzem meg, hogy a bejárat küszöbének belső szintje, melyet szintezési alappontunknak választottunk, 15—17 cmrel van alacsonyabb szinten az L profilú küszöbkő külső pereménél), sírok beásása, az „R" rétegbe mélyedő cölöplyukak, beásások. Az ,,R" réteg anyagának összetételére vonatkozóan annyit, jegyeznék meg, hogy megállapításaink, melyek szerint a kőbazilika építőanyagát, legalább is részben, a korábbi épület bontásából nyerték, eléggé egyértelmű (v. ö. Szőke megjegyzéseit az „elmulasztott" anyagvizsgálatra vonatkozólag, i. m. 79.). Az „álványelmélet" konklúziója Szőke Béla részéről: Zalavár, 83—84. Eddig már részletesen is tárgyaltam a szóbanforgó cölöprendszer és az „R" réteg valóságos viszonyát, illetve viszonyát a kőbazilikához (35, 49. jegyzet), a 9. századi települést (37. jegyzet), az első fatemplom kérdését (36. jegyzet), a kőbazilika 9. századi datálásának kérdését (38,39. jegyzet), a planírozási réteg keletkezése utáni temetkezéseket (43. jegyzet). így itt csak az alábbiakat jegyezném meg. Mivel Szőke Béla prekoncepciója az, hogy a cölöprendszer nem épülettel, hanem a „9. századi" kőbazilika 11. századi átépítésénél használt munkaállvánnyal áll kapcsolatban és hogy nem létezik egy korábbi fatemplom sem, az eddig előkerült sírokat ebből a szempontból átértékeli. A 9—10. századi sírokat „természetesen" a kőbazilika „9—10. századi periódusához" köti és nem korábbi szakrális épületekhez, melyek szerinte nincsenek. Bár ehhez, tekintettel az általam már korábban tett megjegyzésekre, hozzátennivalóm lényegében nincsen, az eddigieket mégis kibővíteném néhány ténnyel, melyet Szőke, legalább is részben, nem vett figyelembe. 1. Beleértve az 1968. évi rövid feltárást, eddig 164 sír került elő a Récéskút szigeten, olyan többrétegű temetőt alkotva, melynek rétegei különböző építési periódusokkal függenek össze. 2. A planírozási réteg keletkezése előtti sírok legfiatalabb rétegének datálásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az ásatási megfigyelést, hogy a fa—kőkonstrukciós épületnek 10. századi fázisa is van és ezen belül az épület profán használata (Cs. Sós, 1969. 82—84). 3. A récéskúti többrétegű temető részleteiben nem értékelhető: a) feltárása nincsen befejezve: b) a rétegződésre vonatkozó megfigyelések, a lényegesebb leletanyag és egy rövid áttekintés az, amit közzétettem (tehát lényegileg publikálatlan: Cs. Sós, 1969. 65—68, 74—76, 81—82, 91—92). 4. Nem tér ki Szőke a kőbazilika belső terében jelentkező sírok kérdésére olyan felvetésben, hogy azok a periodizációja alapján a kőbazilika fázisát jelentik. Ezek a sírok nem a bazilikához rendeződnek, hanem az északi oldal soraihoz. 5. A planírozási réteg előtti többrétegű temető anyaga szegényes, mindössze 9 sírban volt melléklet. A mellékletes sírok közül a temetkezési periódus második fázisának sírjai