Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)
Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról
14 A Zalavölgy a folyószabályozás előtt: Cs. Sós, 1963. 5—6. (a Tomasich féle 1792. évi térkép és 19. századi kéziratos térképek leközlésével: I—II. t.). V. ö. Bendeffy L.—V. Nagy I., A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Budapest, 1969) idevonatkozó fontos adatai (23—34) és Lötz Gy., A Zala első rendezési terveinek mérési adatai a Balaton 1840 előtti vízszintjére. Földrajzi Ért. 23. 1974. 263. skk. — A 19. századi régészeti jellegű megfigyelésekre v. ö. 3. jegyzet. — A „Conversio" kritikai szövegkiadása: Kos, M. — Az Árpád-kori Zalavárra és a középkori várra vonatkozó forrásokra v. ö. 11—12. jegyzet. 15 Az 1946—1948. évi próbaásatások színhelye a Várszigeten kívül az ún. Rezes (Hosszúsziget) is, ahol később leletmentés (1961: Sági K.) és hitelesítő ásatások (1964, 1966: Cs. Sós A., Szimonova E.) folytak (kiegészítés Szőke B. idevonatkozó adataihoz: Szőke В., Zalavár 19. és 68. jegyzet). V. ö. Cs. Sós, 1973. 124—125. Az 1951-ben meginduló feltárások egyik lelőhelye, az ún. „községi temető" megtalálása a zalavári háton végzett próbaásatások eredménye (a temető feltárását Fehér Géza, részben Mikes Katalin végezte), teljes publikáció: Tettamanti S., A Zalavárközségi I. számú XI. századi temető. Arch. Ért. 98. 1971. 216. skk. A szigetek átkutatásának jelentőségéről: Cs. Sós, 1963. 187. és 203. jegyzet. — Az ásatások célkitűzéseinek megvalósítását, illetve a feltárások megfelelő ütemét elsősorban a kellő anyagi fedezet hiánya hátráltatta és részben ez okozott kényszerű szüneteket, így évekre is megszakítva az ásatások folyamatosságát. A tervszerű feltárások kezdete (1946) óta eltelt 30 év alatt a ténylegesen feltárásokra fordított idő mintegy 28 hónap volt. (1975-el bezárólag). 1G „ . . . a vár területén megejtett próbaásatások eredményeként megállapítható volt, hogy ezen a területen a korábbi kőszedés miatt zavartalan rétegre nem találunk. .. Néhány napi kutatás meggyőzött arról, hogy ezen a területen bolygatatlan rétegre nem találhatok." Radnóti A. jelentése az 1946. szeptember 20-ig folyt ásatásokról. MNM A.: Z VI. 2/a. 17 Bibliográfiai adatokra v. ö. 1. jegyzet és Cs. Sós, 1963. 8. old. 12. jegyzet. 18 Az 1963-ban meginduló ásatások célkitűzései körvonalazva: Cs. Sós, 1973. 107. Az 1963—1966. évi kutatások „méreteire" megjegyezhető, hogy ebben az ásatási periódusban került sor többek között a Vársziget déli részének részbeni átvágására (a Ny-i szigetszél átvágására nem kerülhetett sor) egy 92 m X 2 m-es kutatóárokkal; a Vársziget eddig kutatott területeinek adatai: 1951—1954: kb. 2100 m 2 ; 1963—1966, 1973—1975: kb 2900 m-. Szőke Béla adatközlései az 1963 óta folyó feltárásokat illetően félrevezetőéit (Szőke В., Zalavár 4. és 15. jegyzet). 19 1973 óta a Várszigeten a zalavár—zalaszabari úttól északra eső területen folynak. Itt a Keszthelyi Erdészet 1973-ban erdőirtást, illetve telepítést végzett, ezek a munkák építészeti maradványokat, temetkezéseket bolygattak meg. Az Arch. Ért. megfelelő számaiban és a Régészeti Füzetekben közzétett évi jelentések csupán tájékoztatás jellegű közlemények. Az eredmények helyes értékeléséhez további kutatások szükségesek, a feltárás előreláthatólag folyamatos. 20 A Várszigeten elért eredmények vázlatos összefoglalásánál arra helyezek hangsúlyt, hogy ezeket az eredményeket különböző összefüggésekben és az egyes ásatási periódusok menetében vagy lezárásával felvetődött problémákat érzékeltetve mutassam be. 2<1 / a A 11. századi külső várfal meghatározása az 1973 óta folyamatban levő ásatást megelőzően: a várfal a sziget szélét követte. Ezt a megállapítást az 1973 óta folyó feltárás eredményei alapján részben módosítani kell. Ugyanis úgy látszik, hogy a sziget északkeleti részén a sziget kiugró nyúlványát, melyen többek között egy korábbi patrvédelmet szolgáló sövényrendszer is jelentkezik, a 11. századi várfal építésével „levágták". 21 A Tureo féle rajzon ábrázolt vár lokalizálására vonatkozólag meg lehet jegyezni, hogy a sziget déli részének átvágásakor kapott adatokból indultunk ki, a Turco féle rajzon ábrázolt torony megtalált alapozási maradványaiból. Ennek alapján sikerült megállapítani, hogy rajz grafikus léptéke (passus) a római mértékegységnek (1,48 m) felel meg. A toronytól nyugatra és délre kijelölt ellenőrző szelvények a feltevéseket igazolták, e mellett a Rómer féle feltáráskor észlelt templommaradványok méretadatait is sikerült hitelesíteni. Részletesebben: Cs. Sós,
