Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról

1973. 106—107.; ua., Neue Angaben zur Frage der Kontinuität der mittelalterlichen Festungssysteme in Mosaburg

—Zalavár. Archeológia Polski. 16. 347—362. 22 CS. Sós, 1963. 153—160; ua., 1973. 109. 2J Fehér Géza, Les fouilles de Zalavár (1951—1953). Acta Arch. 4. 1954. 214. „...Le nombre le plus élevé des tombes du cimetière remontant à cette époque, c'esta-dire aux Xe et XI

e siècles. Les enterrements ont été faits dans cette partie du cimetière jusqu'à ce que le château intérieur au l'abbaye a été construit sur le terrain du cimetière même. Sur les parties du terrain restées vacantes on a continué à faire des enterrements encore pendant un certain temps. Les enterrements n'ont plus eu lieu dans ce cimetière au XI

e siècle, mais l'abbaye a trouvé une autre solution dés sa fondation. Je dois supposer, que le cimetière dite „de la chapelle" . .. est une continuation du cimetière du chateau; l'abbaye a donc dirigé les enterrements de la popidation locale vers la region nord du chateau qui s'étend autour de la chapelle." Az idézetet szükségesnek láttam kiemelni a kérdéssel foglalkozó Szőke Béle, amikor Fehér Géza véleményét összegezi, a helytelen hivatkozással a véleménynek csupán egyik részére tér ki így téves képet adva magukról az 1951—1953. évi eredményekről is (Szőke В., Zalavár 71.). 24 V. ö. 14. jegyzet. 25 Cs. Sós, 1969. 81—82. 26 Szőke Béla „Zalavár" c. cikkében kritikai vizsgálat alá kívánja venni a várszigeti feltárások néhány eredményét: a 9. századi templom és temető kérdéseit. Meg kell jegyeznem, hogy a 9. századi régészeti jelenségek kiszakítása összefüggéseikből a problematika leegyszerűsítéséhez vezetett, ami viszont sok tekintetben félrevezető kép kialakítását jelenti úgy az eredményekről, mint az ásatok véleményéről. Ennek a „leegyszerűsítésnek" tudható be az is, hogy Szőke helyenként lezárt megállapításokként kezel feltételezéseket, munkahypotheziseket, lezártnak tekint olyan ásatási eredményeket, melyeket az ásatok nem tartanak lezártnak. A képet, melyet Szőke a feltárás „jelen helyzetéről" nyújt károsan befolyásolja az ásatási terepviszonyok ismeretének hiánya és az 1963 óta folyó ásatási eredményekre vonatkozó tájékozatlanság. V. ö. még 28., 31., 32. jegyzet (jelen munkában). 27 Cs. Sós, 1963. 157—158. A 11. századi temetkezések területi megoszlásának jelentőségére a 9. századi emlékanyag értékelése szempontjából ld. még Cs. Sós, 1973. 190. (A lehetőségeket mint munkahipotéziseket kezelem.) m Szőke Béla a 9. századi templom kérdéseit megoldottnak tekinti (,,... a Mária templom a homokgödörben volt... Míg a templom helyének kérdése körüli vita lényegében az ásatás előrehaladásával önmagától megoldódott. . ." Szőke В., Zalavár 6.), ennek a véleménynek forrása előttem ismeretlen (v. ö. Cs. Sós, 1973. 109., 188). önkényes megállapítás továbbá, hogy a homokgödörtől nyugatra „az ún. belső várfal nyugati fala került csak elő" (Szőke В., i. h.). Amellett, hogy az utóbbi olyan látszatot kelt, mintha egy átkutatott területről lenne szó (a terület kutatottsága 1966-tal bezárólag Zalavárra vonatkozó újabb publikációkban közölt térképekről világos, v. ö. többek között: Cs. Sós, 1972. 138. old. 1. ábra), Szőke nem vesz tekintetbe olyan publikált adatokat, melyek a homokgödörtől nyugatra emelkedő „domb" átvágásával, a jelentkező 9. századi kultúrrétegekről, köztük falmaradványokról is tanúskodnak (v. ö. Cs. Sós, 1973. 118.). 29 A 9. századi, fonatos konstrukciójú váríalszakasz részletesen: Cs. Sós, 1963. 23— 32. (V. ö. még 1973. 112., 113.; alaprajzi analógia: 115. old. 33. ábra, Levy Hradec). Megjegyezhető, hogy a Vársziget legészakibb részén folyó feltárások egy itteni erődítésszakasz cölöprendszerét is tisztázzák, mely konstrukcióban eltér az eddig ismerttől. !(l Cs. Sós 1972. 187—194. Cs. Sós, 1973. 114. 31 A Várszigeten eddig ismert 9—10. századi települési maradványok kérdésénél meg kell említenem, hogy az Árpád-kori kápolna melletti temető feltárásakor észlelt tűzhelyekkel foglalkozva felvetettem a lehetőséget, hogy ezek egy korábbi periódussal összefüggő „kultikus objektumok" lehetnek (Cs. Sós, 1963. 180.). Bár 1953 óta ezen a területen nem történt kutatás és így a kérdés lényegében ma is lezáratlan, Méri Istvánnal egyetértve igen lehetségesnek tartom, hogy a tűzhelyek egy telephez tartoznak: Cs. Sós, 1972. 194. old. 15. jegyzet. 32 Szőke Béla fejtegetései a Vársziget 9. századi temetőről néhány vonatkozásban