Régészeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 6. (Zalaegerszeg, 1976)

Cs. Sós Agnes: Megjegyzések a zalavári ásatások jelentőségéről és problematikájáról

a fatemplom építése előtt elegyengették. Ezt a települési réteget a többrétegű temető sírjai ávágták, közülük olyanok is, melyek a fa—kőkonstrukciós templom építésének estek áldozatul. A rétegből származó, eddig ismert cserépanyag alapján a telep pusztulását a 9. század első évtizedeire lehet helyezni.

37 A rétegviszonyok és a jelenségek összefüggéseinek figyelembe vételével és annak figyelembe vételével, hogy a kőbazilika alaprajzi sajátosságai (háromapszisos, keleten egyenesen záródó) nem zárják ki az épület fiatalabb datálását (sőt az újabb kutatások az utóbbit erősítik meg),

38 arra a következtetésre jutottam, hogy a kőbazilika első periódusa a korai Árpád-korra (Szt. István ideje?) esik, az elpusztult telep helyén emelet „előzmények" építési ideje pedig a 9. század. Megkísérelve az eredményeket történeti összefüggéseikbe helyezni, a fatemplomot a terület első misszióstemplomának tartom, építése a frank—avar háborúk után meginduló térítőtevékenységgel lehet kapcsolatban. A fatemplom helyén emelt fa—kőkonstrukciós templomot Pribina tevékenységével magyarázom, lényegileg Bogyay Tamás véleményéhez csatlakozva a Pribina-kori templomot (fa előzményével együtt) azzal a „városban" álló Keresztelő Szt. János templommal azonosítottam, melyet a „Conversio" szerzője említ ugyan, de keletkezésének körülményeiről nem beszél.

39 A récéskúti „Pribina-templom" a kor (Pribina és Kocel kora) első temploma lehetett Mosaburgban. Építése megelőzhette a városban, 850-ben. Liupramm salzburgi érsek által ünnepélyesen felszentelt Mária templomét, arra az időszakra eshetett, mely méltán bizonyul Pribina „próbaidejének".

40 Arról lehet itt szó, hogy a nagyméretű, építési módjában „hevenyészett" jellegű templomot Pribina szinte megtelepedésének pillanatában emelte a kisebb fatemplom helyén, így is bizonyítani kívánva, hogy méltó a frank kormányzat előlegezett bizalmára. Három „Conversio"-hely érdemel ebből a szempontból figyelmet. Az egyik szerint Pribina beneficiumai azért váltak allódiális birtokká a király kegyéből, mert „a kegyes Hludowicus királynak.... tudomására jutott, hogy Priwina jószándékú az Isten szolgálatában és az ő szolgálatában is" (c. 12.). Ez 847-ben történt, tehát három évvel a Mária templom felszentelése előtt (amely viszont megelőzte az Adorján templom építését, melyhez a salzburgi érsek küldött mestereket). A második „Conversio"-hely Pribina megkeresztelésére utal (C. 10), vagyis arra, hogy erre csak azután került sor, hogy elhagyta Nyitrát (mintegy hét évvel pannóniai megtelepedése előtt). A harmadik híradás (c.10) Pribina és a keleti praefectus, Ratbod közötti viszályra vonatkozik, Pribina menekülésére frank-ellenség földre, majd kibékülésére a frank kormányzattal. Ennek a három adatnak összevetése ad támpontokat a fentebbi értékeléshez, de egyben ezek azok az adatok is, melyek alapján a Pribina-központ kialakulásának körülményeit lehet közelebbről megvilágítani. Rámutatnak ugyanis, hogy Pribina „újsütetű" kereszténysége és magatartása a frank kormányzatot arra ir ^.íthatta, hogy a „kibékülés után" adott beneficium „központját" egy olyan területen jelölje ki, melyen egy korábbi misszióstevékenységnek, az egyházi szervezetnek már erősebb gyökerei voltak. Nem érdektelen ebből a szempontból a Zalavár közelében fekvő Keszthely—Fenékpusztai későrómai erődített telep esetleges szerepe, ahol az ú. n. II. számú bazilika átépítési periódusai a kereszténység kontinuitására vallanak és mely így egyik bázisa lehetett a frank—avar háborúk után meginduló misszióstevékenységnek is a Balaton kör-