Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe - A felelős minisztérium

való átszállására vonatkozó érvelése, amit külföldi példák alapján a fenntartással kapcsolatos magas költségekkel indokol. Célja a vasútépítés előmozdítása volt, amitől különösen a mezőgazdasági export fellendülését várta.

43 Az országgyűlés törvényt fogadott el a gyárak alapításáról (1840: 17. tc.) a közlekedés fejlesztéséről, megalkotta a csődtörvényt stb. A tőkés termelési viszonyok kibontakozásának jogi feltételei megteremtődtek. Az ellenzék a polgári tulajdon kialakulását gátló minden akadályt célbavett. Az utolsó rendi országgyűlés a feudális úrbéri kötöttségek és az ősiség eltörlésével szabad utat nyitott a polgári tulajdon fejlődése előtt. Az 1848: 9. tc. az úrbér megszüntetéséről azonban kerettörvény volt, amely később kiegészítésre szorult. Ennek akart Deák eleget tenni 1848 szeptemberében benyújtott törvényjavaslatában, amelyben továbbfejlesztette az eredeti szabályozást. A törvényjavaslat tárgyalását Jellasics támadása szakította félbe.

44 Deák szerepe még ezzel sem zárult le a jobbágyfelszabadítás kérdésében. Az úrbéri viszonyokat rendező törvények és az 1853. március 2-án kiadott császári pátens

45 alkalmazását összehangoló Ideiglenes Törvénykezési Szabályok kidolgozásában is résztvesz. A magyar polgári átalakulás érintetlenül hagyja a majorsági földeket. A felszabadult jobbágy tulajdonosa lett a jobbágyteleknek, de ezzel a szántóterületnek csak 20%-a került paraszti tulajdonba. A zsellérség, napszámosok és uradalmi cselédek több milliós tömege föld nélkül maradt és a magyar szegényparasztság második felszabadítása még közel 100 évig váratott magára. A felelős minisztérium Az Ellenzéki Nyilatkozat a parlamentáris monarchia fokozatos kiépítését tűzte ki célul. Az államhatalomra vonatkozó követelmények mintegy sommázzák Deák közjogi nézeteit. A hatalmas ágak egymáshoz való viszonyáról szóló álláspontját már korábban, Wesselényi hűtlenségi pere és Kossuth önkényes bebörtönzése kapcsán kifejtette: „Nem ereszkedem theoriai fejtegetésekbe; tudom azt, hogy az újabb publicisták az állam három hatalmát, u. m. a törvényhozóit, a bíróit és a végrehajtóit megkülönböztetik egymástól; de azt is tudom, hogy ezen három hatalom nem külön és mintegy magából eredett hatalom, hanem a bírói és végrehajtói hatalom az elsőnek, t. i. a törvényhozásnak folyadéka.. ."

46 Deák máskor is hivatkozik a törvényhozás elsőbbségére, a képviselet jelentőségére. „Minden szabad országban, minden szabad polgári alkotmánynál, 43 U. o. 191. p. 44 Beér—Cizmadia: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés Bp. 1954. 67—72. pp. Deák 1848 szeptemberi javaslatát a burzsoá történetírás, így Szekfü Gyula is az 1848: 9. és 10. tc. visszafelé történő korrigálásának állította be. Ennek cáfolatát lásd Sarlós Márton: A magyar jobbágytelek tulajdonjogi viszonyai 1848 előtt. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Tom. I. Fasc. 1. Bp. 1959. 5—26. pp. és Magyar alkotmányjog c. tankönyvben. Bp. 1951. 75—80. pp. 45 Értékelését lásd Magyarország története IV. kötet. Bp. 1972. 42—47. pp. 40 Deák beszédei I. 319. p.