Tanulmányok Deák Ferencről - Zalai Gyűjtemény 5. (Zalaegerszeg, 1976.)

DR. TAKÁCS IMRE: DEÁK FERENC ÉS A MAGYAR KÖZJOG - III.Deák közjogi nézetei és szerepe - A jogegyenlőség elve

nyos helyzetére nézve haladó elveket vall: követeli a polgári tulajdon elisme­rését, a közteherviselést, a földesúri bíráskodás korlátozását. Mindezek meg­valósítását törvényhozási úton is lehetségesnek tartja és éppen ezért szólal fel az alkotmányos jogok kiterjesztése érdekében. A reform-országgyűlések figyelmének középpontjában a feudális kötött­ségek lebontása, a polgári átalakulás feladatai álltak. Az országgyűlési ellen­zék azonban nem tűzhette napirendre a maga elképzelései szerint a polgári társadalom megteremtésének kérdéseit. A munkálatok az 1791. évi 67. tc. ér­telmében 9 tárgyban folytak, amelyek átdolgozására az 1827. évi 8. tc. alap­ján küldtek ki országos bizottságot. E munkálatok szerepeltek a megyei köz­gyűléseken és ezekre nézve kaptak a követek utasításokat. A királyi leirat 1832-ben megváltoztatta a sorrendet és már ezzel alkotmányjogi vitákat ka­vart, mégis az országgyűlésre jellemző, hogy a korábbi egyoldalú sérelmi po­litikát felváltja a reformok módszeres kidolgozása. Az ellenzék hangsúlyozza az ország alkotmányos függetlenségét és szabadságát, de a szabadság egy ré­szét már polgári értelemben magyarázza és nem mond le arról, hogy keresse a törvények megváltoztatásának módozatait. Az ellenzék fellépett a polgári törvénykönyv megteremtéséért, a jobbágyi birtokképesség törvényi elismeré­séért, a földesúri tartozások megváltásának lehetőségéért, az ősiség megszün­tetéséért és a szabad kereskedelem elvéért. A nemesség adóztatása terén első lépésként a nemes által vásárolt jobbágytelek utáni adózás szerepelt a köve­telések között. Deák felszólalásai, miután a feudális jogrend törvényeinek megváltozta­tását kívánta, gyakran természetjogi hivatkozásra épülnek fel, nem ritkán szenvedélyesek és az alsó táblán mély benyomást keltenek. Deák politikai meggyőződését és jogászi felkészültségét az 1843. évi bün­tetőtörvény kidolgozásában ragyogóan gyümölcsöztette. A kodifikációs mun­kálatokat sikeresen felhasználta a liberális ellenzék közjogi programjának közvetett elfogadtatására az alsó táblán. 25 A jogegyenlőség elve A jogegyenlőség látszólag egyszerű követelménye valóságos forradalmi programot jelentett a rendi Magyarországon. E követelés érintette a feudális tulajdonviszonyokat, a nemesi bíráskodást és a képviseletet. Az antifeudális erők újabb és újabb kezdeményezésére volt szükség egy-egy részeredmény kivívásához. Csak fokozatosan jutottak előbbre a jobbágyság jogainak meg­adásában, amit az is magyaráz, hogy az ellenzék sem volt egységes, még az alapvető elvek sem voltak tisztázottak. Kezdetben a rendi kiváltságok védel­me jegyében követelik a szabadságjogokat, elsősorban a személyes szabadság védelmét és a szólásszabadságot. A törvény előtti egyenlőség kimondásához a rendi alkotmány nem nyújt hivatkozási alapot. Deák beszédei jól tükrözik, 25 Sarlós Béla „Deák és Vukovics" c. munkájában részletesen elemzi a büntetőjogi javaslatok közjogi hátterét. Aligha túloz, amikor Deák javaslatait forradalmi jelentőségűnek minősíti.

Next

/
Thumbnails
Contents